"Réki" Biztosítás Közvetítő Kft.
...mert velünk megtakarít!
UNION Biztosító Rt.
Általános Lakásbiztosítási Feltételek
UNION BIZTOSÍTÓ RT. - Általános Lakásbiztosítási Feltételek
I. §
Jelen szabályzatban foglalt feltételek - eltérő szerződési kikötések hiányában - az UNION Biztosító Rt (továbbiakban: biztosító) épület, építmény és ingóság biztosításaira érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték.
II. §
A szerződés alanyai
Szerződő, biztosítottak
1. A vagyonbiztosítási szerződést az kötheti meg (továbbiakban: szerződő), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti.
2. E szabályzat alapján:
Épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:
- a kötvényen név szerint feltüntetett személy; tulajdonos, lakásbérlő, társbérlő,
- a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
- a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,
- illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, ill. lakásszövetkezet.
3. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:
- a kötvényen név szerint feltüntetett személy,
- azok a hozzátartozók (Ptk.685 §), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.
4. Nem lehet biztosított:
- albérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég,
- háztartási alkalmazott,
5. Felelősségbiztosítás vonatkozásában biztosítottak lehetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek.
6. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére, valamint a biztosított szükség szerinti értesítésére is.
III. §
Biztosítási események, általános kizárások
1. A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.
2. Jelen szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
3. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések fedezete nem terjed ki:
a.) a különös feltételekben kizárt eseményekre
b.) a következményi károkra, pl. penészedés, gombásodás, fertőzés, korhadás,
c.) nem nyújt fedezetet a biztosítás, ha a biztosítási események háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, felkeléssel, lázadással, sztrájkkal, terrorcselekménnyel, illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be,
d.) kivitelezési és tervezési hibákból eredő károkra,
e.) a karbantartás elmulasztásából eredő károkra,
f.) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekövetkezett károkra,
g.) az építési, üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkezett károkra,
h.) az építési-, szerelési tevékenységgel okozati összefüggésbe hozható károkra,
i.) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra,
j.) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező károkra,
k.) előszereteti értékekre,
l.) elmaradt haszonra,
m.) kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többletköltségekre.
IV. §
Közlési kötelezettség
A biztosított illetve a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
V. §
A szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
3. Ha a biztosított kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
VI. §
A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő vagy a biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette.
Ha a szerződő a biztosító képviselőjének fizeti a díjat, azt legkésőbb a fizetéstől számított negyedik napon a biztosító pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.
A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában fentiektől eltérően is megállapodhatnak.
VII. §
A szerződés tartama, megszűnése, díjfizetés
1. A szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.
2. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Felmondás esetén a biztosító a feltételek szerint követelheti annak a díjengedmény a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
4. A határozott tartamú biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha a díjat továbbra is megfizették. A lejárat utáni díjat a biztosító köteles visszafizetni.
5. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ezalatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 60. nap elteltével megszűnik.
6. Amennyiben a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, a biztosítás is megszűnik, a hónap utolsó napjával.
7. Ha a biztosítási időszakban a biztosító szolgáltatást nyújtott, a teljes biztosítási időszakra esedékes díj megilleti, melyet a térítés összegéből levonhat.
8. A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak.
9. Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerződés megkötésekor egy összegben esedékes.
VIII. §
Területi hatály
A biztosítási szerződés hatálya Magyarország területére terjed ki. Ettől eltérő rendelkezést a különös feltételek tartalmazhatnak.
IX. §
Biztosított vagyontárgyak
A különös feltételek szerint biztosított vagyontárgyak felsorolását a szerződés tartalmazza.
X. §
A biztosítási összeg
1. A biztosítási összeg a biztosító kötelezettségvállalásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.
2. A biztosítási összeget a biztosított illetve a szerződő határozza meg.
3. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.
4. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minősül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el.
5. A biztosítási szerződés automatikusan értékkövető, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatkozik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.
Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (önrész, költségtérítések, minimáldíj).
A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
A biztosítás indexálásával egyidejűleg a biztosító a biztosítási díjtételek kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a díjemelésre vonatkozó szerződésmódosítást írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
XI. §
Túlbiztosítás, alulbiztosítás
1. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződéskötéskori új értéke.
2. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.
3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylaránylik (pro-rata).
XII. §
A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartalmazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.
XIII. §
A kárbejelentés és kárrendezés szabályai
1. A biztosított illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két napon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a biztosítottnak illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét, elérhetőségét (telefonszám, levelezési cím)
- a biztosítási szerződés kötvényszámát,
- a káresemény leírását és időpontját,
- a kár bekövetkeztének helyét,
- a károsodott vagyontárgy részletes leírását,
- a kár mértékét.
3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósági bejelentést tenni. A erre vonatkozó szabályokat a különös feltételek tartalmazzák.
4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
5. Kár esetén a biztosító fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az alábbi iratok bemutatását kérheti:
- hatósági határozat, bírói ítélet,
- tulajdoni lap,
- költségvetés, számla, tervek,
- minden olyan irat, okirat, amely a kár elbírálásához szükséges adatokat igazolja.
6. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a kár rendezéséhez szükséges utolsó okirat beérkezésétől számított 15 napon belül téríti.
7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozóan megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy három tagból álló szakértői bizottság döntsön.
A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított (szerződő) választ, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harmadik szakértő költsége közöttük 50-50% arányban oszlik meg.
XIV. §
Mentesülés
1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a.) a biztosított illetve a szerződő vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja
- jogi személyek esetében annak:
vezető szerve vagy tagja,
vezető beosztású alkalmazottja,
a károsodott vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
b.) amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos vagy sorozatos megsértését tapasztalja
c.) a kárért felelős személy súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt és ezzel az állapottal összefüggésben okozta,
d.) amennyiben a kárért felelős személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.
2. Gazdasági társaság tagjainak károkozása esetén a biztosító nem téríti meg a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul kárt okozó tag tulajdonát képező részhányadot.
3. Fenti szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is alkalmazásra kerülnek.
XV. §
Kármegelőzés
1. A biztosított illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításokat valamint a biztosító előírásait betartani. Amennyiben ezek elmulasztása miatt kár következik be, a biztosító jogosult a bekövetkezett kár miatt fizetendő kártérítési összeg csökkentésére illetve a fizetés megtagadására.
2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.
XVI. §
Változásbejelentési kötelezettség
A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a szerződés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be.
A biztosított (szerződő) a változásbejelentést 5 napon belül köteles megtenni.
A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
XVII. §
Visszkereseti jog
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illeték meg a kárért felelős személlyel szemben.
XVIII. §
Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított két év alatt, jogi személyek esetében egy év alatt évülnek el.
XIX. §
Egyéb rendelkezések
A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra más biztosítóval is szerződést kötött.
A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szerződő illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vonatkozó adatokat az 1995. évi XCVI. törvény 96-97. §-a alapján biztosítási titokként kezeli.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve.
A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a.) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b.) a kétévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel,
c.) büntetőügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárási ügyében eljáró bírósággal,
d.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e.) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben a szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,
f.) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g.) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben.
A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet:
a.) kábítószer kereskedelemmel,
b.) terrorizmussal,
c.) illegális fegyverkereskedelemmel,
d.) pénzmosással van összefüggésben.
Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő követelések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetve a Fővárosi Bíróság illetékes.
Jelen feltételben nem szabályzott kérdésekre vonatkozóan a PTK. ill. egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
XX. §
A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő panaszügyek intézésére a Vezérigazgatósága (1386. Bp. Pf. 906/77) illetékes.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Különös Feltételek
Épületbiztosításhoz
Az UNION Biztosító Rt (továbbiakban: biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott - véletlen, váratlan bekövetkező - biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat.
1. fejezet
Biztosított vagyontárgyak
1. Biztosított vagyontárgyak
1. Épület- vagy lakástulajdon esetében
1. A biztosítási kötvényben megnevezett, a biztosított tulajdonát képező épületek és lakások,
2. a biztosított tulajdonát képező épületgépészeti berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáskénti használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek,
3. a biztosított tulajdonát képező felszerelések, amelyek a biztosított épület lakáskénti használatát szolgálják, amennyiben ezek az épülethez tartozó telken találhatók és tartósan rögzítettek.
1.1.4. a biztosított épületekhez tartozó a biztosított épületeket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető, valamint gázcsövek, amennyiben azok a biztosított tulajdonát képezik és nem a biztosított épülethez tartozó telken találhatók.
Nem biztosított vagyontárgyak:
* a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,
* fóliasátrak és üvegházak, ha a kárt hónyomás, vihar, jégverés, felhőszakadás okozta,
* épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károk, ha azokat jégverés okozta.
2. Bérlakások esetén:
A bérbeadó tulajdonát képező épületrészek és épülettartozékok, amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik.
Bérlemény biztosítások esetén biztosítva vannak: ajtó és ablak szerkezetek és a hozzájuk tartozó szerelvények: zsalugáter, spaletta, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő, függöny; csengő, kaputelefon, riasztó, és tűzjelző berendezések, beépített bútorok és térelválasztók, beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények; elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz), belső válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás, padlóburkolat.
1. Bérlakások biztosítása esetén nem téríti meg a biztosító az épület határoló falazataiban, tetőszerkezetében, teherhordó szerkezetében, közös tulajdonú épületrészeiben és tartozékaiban, továbbá közös helyiségeiben valamint a 1.2. pontban felsorolt vagyontárgyakban keletkezett károkat.
3. Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Melléképületnek tekinti a biztosító a nem lakás céljára szolgáló önálló épületeket. A biztosítási összeget a lakóépület biztosítási összegétől elkülönítve kell meghatározni.
2. fejezet
Biztosítási események
1. Tűz
1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.
2. Nem tekinthetők tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:
* a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik és a tűz más
* vagyontárgyra nem terjed tovább,
az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,
* pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,
* a kockázatviselés helyén "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak és a kár ezzel összefüggésben keletkezik.
* "A" variáns esetén:
o Tűzbiztosítás keretében a biztosító kockázatviselése a földrengéskárok másodlagos hatásaként jelentkező tűz és robbanáskárokra nem terjed ki
* A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.
"Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
* a.
o az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása,
indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
o az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20ˇC,
o az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a
levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%;
* b.
o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.
* "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
* a.
o az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet,
o az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20ˇC-nál nagyobb, nyílttéri
lobbanáspontja pedig legfeljebb 50ˇC,
o az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő
térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;
* b.
o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban
meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják,
tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok
tűz és robbanásveszélyes mennyiségben fordulnak elő
2. Robbanás:
1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együttjáró hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség, az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.
2. Jelen biztosítás szempontjából nem biztosítási esemény:
- a hangrobbanás,
- a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennyezése által okozott károk,
- a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,
- a robbanáskár, ha az a kockázatviselési helyen "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály (meghatározása az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.
- a kár tudatos tervszerű hatóság által engedélyezett robbantás során következik be.
3. Villámcsapás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.
2. "B" variáns szerződési feltételek alapján megtérülnek azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.
4. Légi járművek lezuhanása
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a személyzettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
5. Vihar
1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérő, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált
- nyílászáróján,
- az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,
- az épületek üvegezésében, külső vakolatában, burkolatában és festésében,
- valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező vihar által okozott károkat,
- a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt ablakokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza
6. Felhőszakadás
1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben kárt okoz.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat.
7. Hónyomás
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésében a hónyomás okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.
8. Jégverés
1. Biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények - az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített - tetőfedésében a jégverés vagy jégeső okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
9. Földmozgás
1. Földcsuszamlás:
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.
3. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.
4. Kő- és földomlás
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
5. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott kárra.
6. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
7. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított, vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.
8. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- bányák föld alatti részeinek beomlásából,
- az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.
10. Vízkárbiztosítás
1. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtési-, víz-, és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező, a biztosított épületet szolgáló vízellátó-, szennyvízelvezető-, főző-, valamint gázcsövek törése miatt jelentkező pótlási költségeket:
"A" variáns esetén legfeljebb 2 m,
"B" variáns esetén legfeljebb 6 m csőszakasz cseréjének mértékéig.
2. Nem téríti meg a biztosító
- a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, a kiömlő folyadék értékét,
Az alábbi biztosítási események bekövetkezése esetén csak a "B" variáns szerződési feltételek választása esetén nyújt fedezetet a biztosító:
11. Földrengés
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit.
12. Idegen tárgyak rádőlése
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító ha a kockázatviselés helyén - kívülről - idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.
Idegen vagyontárgynak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
13. Árvíz
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító 100 eFt-ig azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, elöntéssel okozott.
2. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt ha:
- azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,
- az hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,
- belvíz vagy talajvíz okozta.
Nyílt ártérnek minősül:
- az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,
- hullámtér,
- a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.
14. Ismeretlen jármű ütközése:
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.
15. Üvegtörés biztosítás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített
- ajtóinak és ablakainak
- erkélyeinek és loggiáinak üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat.
2. Nem téríti meg a biztosító:
- az üvegtetők, üvegfalak,
- üvegtéglák
- az üvegházak, meleg és hidegágyak,
- kirakatok, kirakatszekrények,
- tükörfelületek, név- és cégtáblák, valamint az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,
- az üveg tartószerkezetek javítási költségét.
Az üvegtörés biztosítási fedezet az "A" variáns választása esetén külön díj megfizetése ellenében biztosítható.
3. fejezet
A biztosító szolgáltatása
Épület, építmény esetén
1.
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott helyreállítási költségeit a biztosítási összeg mértékéig.
2. Új érték megállapításának alapja: a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény építési költsége.
3. Ha az épület, építmény avultsága a kár időpontjában meghaladja a 80%-ot a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.
4. Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott mázolt vagy festett falak esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei csak akkor biztosítottak, ha a helyiségnek legalább két oldalfala vagy a mennyezet és az egyik oldalfala károsodott.
5. Burkolólapok károsodása esetén a teljes egyforma elemekkel borított egy helyiségben lévő felület újraburkolása csak akkor biztosított, ha a károsodás mértéke meghaladja a 50%-ot.
6. A biztosítási esemény során bekövetkezett kártérítés azon részét, amely a biztosított vagyontárgy káridőponti avult értékét meghaladja csak akkor téríti meg a biztosító, ha a kár bekövetkeztét követő két éven belül a károsult biztosított vagyontárgyakat újra beszerzi vagy helyreállításukat ugyanúgy és azonos rendeltetési céllal az eddigi helyen megkezdi.
7. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.
8. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:
- a hasznosítható maradványok értéke,
- az az összeg, amely egyéb helyről visszaigényelhető.
2. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlő által kötött biztosítás alapján a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított azért jogszabály szerint felelősséggel tartozik. A szolgáltatás felső határa itt is a tényleges kár, de legfeljebb a biztosítási összeg.
3. Amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a biztosító társasházak esetében a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának arányában téríti meg.
4. Biztosított költségek
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket , ha azok a biztosítottat terhelik:
- rom és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,
- oltási, mentési,
- tervezési és hatósági engedélyezési,
- minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.
Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja a biztosító az alábbiakban meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.
A kártérítési összeg káreseményenként:
"A" variáns esetén maximum 200.000 Ft,
"B" variáns esetén maximum 400.000 Ft
"B" variáns szerződési feltételek alapján megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz ill. árvízveszély miatt hatóság által elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.
4. fejezet
Önrészesedés
1. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 3.000 Ft önrész alkalmaz, alábbiak szerint:
- Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat,
- Megtéríti a biztosító a teljes kárt, ha az, az önrész mértékét meghaladja.
2. A biztosító nem alkalmaz önrészt:
- az üvegbiztosítási szolgáltatások térítésekor.
5. fejezet
Egyéb rendelkezések
1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármegelőzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:
- Fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik megfelelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berendezést nem víztelenítenek.
- A nem használt (tartósan nem lakott) épületekben vagy melléképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést nem zárják el, nem víztelenítik és nem tartják víztelenített állapotban.
- A biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendeltetésszerű állapotban és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.
A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatnövekedésnek minősül, ha:
- az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,
- az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.
2. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az Általános Feltételek rendelkezései.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Különös Feltételek
Ingóságbiztosításhoz
Az UNION Biztosító Rt. (továbbiakban biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott - véletlen, váratlan bekövetkező - biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat.
1. fejezet
Biztosított vagyontárgyak
1. Biztosított vagyontárgyak
1. Általános háztartási ingóságok:
1. A biztosított személyes használatára, vagy fogyasztására szolgáló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgy, amennyiben nem tartozik a kizárások körébe. Az "A" variáns alapján nem téríti meg a biztosító a jelen feltételek 1.2 pontjában foglalt értéktárgyakat,
2. kerti berendezések és felszerelési tárgyak.
3. hobbi eszközök és barkács felszerelések, egy háztartásban általánosan elfogadott a biztosított tulajdonát képező gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez szolgáló alkatrészek és tartozékok a fődarabok kivételével,
4. a kockázatviselés helyén saját szükségletre, illetve kedvtelésből tartott háziállatok,
5. 150.000 Ft egyedi értéket meg nem haladó műszaki cikkek,
6. egyéb nevesített vagyontárgy.
"B" variáns biztosítási feltételek alapján biztosítottak az alábbi vagyontárgyak is
2. Értéktárgyak:
1. Nemesfémek:, drágakő, vagy igazgyöngy vagy ezek felhasználásával készült tárgyak,
2. 150.000 Ft értéket meghaladó gyűjtemények: bélyeg és/vagy érmegyűjtemények,
3. Képzőművészeti alkotások (egyedi jegyekkel ellátott). Nem tekintendő jelen szabályzat szerint az ipar-, és népművészeti alkotás képzőművészeti alkotásnak, kivéve az 1900 év előtt készülteket,
4. Valódi szőrmék, kézi csomózású keleti szőnyegek,
5. Antik tárgyak és különös nagy értéket képviselő régiségek. Bútorok esetén 1900 év előtt készültek sorolandók ide.
6. 150.000 Ft egyedi értéket meghaladó műszaki cikkek, hiradástechnikai, optikai eszközök.
Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak "A" és "B" variáns szerint sem:
- a vizi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,
- adathordozókon tárolt adatok, programok, saját fejlesztésű programok,
- a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek, vendégek vagyontárgyai,
- a valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,
- az okirat, kézirat, terv, dokumentáció.
2. fejezet
Biztosítási eseménye
1. Tűz
1. Jelen feltételek szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.
2. Nem tekinthetők tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:
- a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,
- az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,
- pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,
- a kockázatviselés helyén "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak és a kár ezzel összefüggésben keletkezik.
"A" variáns esetén:
Tűzbiztosítás keretében a biztosító kockázatviselése a földrengéskárok másodlagos hatásaként jelentkező tűz és robbanáskárokra nem terjed ki.
A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.
1. "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a. - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves
égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
- az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20ˇC,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%;
b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a.) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.
2. "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a. - az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket
képezhet,
- az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20ˇC-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50ˇC,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;
b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a.)
pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz és robbanásveszélyes mennyiségben fordulnak elő.
2. Robbanás
1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együttjáró hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség, az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.
2. Jelen biztosítás szempontjából nem biztosítási esemény:
- a hangrobbanás,
- a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennyezése által okozott károk,
- a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,
- a robbanáskár, ha az a kockázatviselési helyen "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály (meghatározása az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be,
- a kár tudatos, tervszerű, hatóság által engedélyezett robbantás során következik be.
3. Villámcsapás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.
2. "B" variáns szerződési feltételek alapján megtérülnek azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.
4. Légi járművek lezuhanása
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a személyzettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
5. Vihar
1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérő, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált
- nyílászáróján,
- az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,
- az épületek üvegezésében,
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban,
állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező vihar által okozott károkat,
- a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt ablakokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza.
6. Felhőszakadás
1. Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz helyiségekbe beömölve az ott elhelyezett biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkező károkat,
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
7. Hónyomás
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésen keresztül a hónyomás által megrongált tetőn át a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
8. Jégverés
1. Biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a épületek, építmények - az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített - tetőfedésében a jégverés vagy jégeső által megrongált tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
9. Földmozgás
1. Földcsuszamlás:
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.
3. Kő- és földomlás
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása:
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
5. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított, vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.
6. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- bányák föld alatti részeinek beomlásából,
- az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.
10. Vízkárbiztosítás
1. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtési-, víz-, és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
2. Nem téríti meg a biztosító
- a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, a kiömlő folyadék értékét,
- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket nem a padlószint felett 20 cm-re tároltak,
- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket életszerűen ott tárolni nem szabad (festmény, műalkotás, könyv stb).
Az alábbi biztosítási események bekövetkezése esetén csak a "B" variáns szerződési feltételek választása esetén nyújt fedezetet a biztosító:
11. Földrengés
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának illetve eredeti állapotára történő visszaállításának költségeit.
12. Idegen tárgyak rádőlése
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító ha a kockázatviselés helyén - kívülről - idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.
Idegen vagyontárgynak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
13. Árvíz
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító 100 eFt-ig azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével elöntéssel okozott.
2. Jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a kárt ha:
- azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,
- az hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,
- belvíz vagy talajvíz okozta.
Nyílt ártérnek minősül:
- az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,
- hullámtér,
- a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.
14. Ismeretlen jármű ütközése:
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.
15. Üvegtörés biztosítás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített
- ajtóinak és ablakainak,
- erkélyeinek és loggiáinak üvegezésében bekövetkező töréskárokat.
2. Nem téríti meg a biztosító:
- az üvegtetők, üvegfalak,
- üvegtéglák,
- az üvegházak, meleg és hidegágyak,
- kirakatok, kirakatszekrények,
- tükörfelületek, név- és cégtáblák, valamint az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,
- az üvegtartó szerkezetek javítási költségét.
Az üvegtörés biztosítási fedezet az "A" variáns választása esetén külön díj megfizetése ellenében biztosítható.
16. Betöréses lopás és rablás "A" és "B" variáns esetén
Betöréses lopás:
1. Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol, és a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítja.
Nem biztosítási esemény, ha a tettes a lopást hamis kulccsal, elveszett, jogosan megszerzett vagy felhasznált kulccsal követi el.
Helyiség:
Jelen szerződés vonatkozásában helyiség az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű része.
Lezárt helyiség:
Az a helyiség, amely a szerződés mellékletét képező valamely betörésvédelmi szintnek megfelelő védelemmel rendelkezik, feltéve, hogy a védelmi rendszer a kár időpontjában működött. (Nem minősül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különböző rácsszerkezetekkel, mű- vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)
2. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat, amennyiben a szerződő az épületet is az Union Biztosító Rt-nél biztosította.
3. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító az olyan helyiségekből történt betöréses lopással okozott károkat, amely nem a biztosított kizárólagos használatában lévő helyiségben követtek el. (pl. társasházak közös helyiségei, lezárható folyosói)
4. A betöréses lopás biztosítási események bekövetkezése kapcsán keletkezett kárt a biztosító a Védelmi Feltételekben meghatározott védelmi szintnek megfelelő mértékig (limit) téríti meg.
5. Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes az eredeti kulcsot vagy kódot egy állandóan lakott lakásból betöréses lopással vagy a megőrzőtől rablással szerezte meg.
6. Rablás:
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás
- a kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás biztosítási összegéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül következik be, a tényleges kár erejéig, de legfeljebb 50.000 Ft-ig téríti a biztosító.
Az alábbi vagyontárgyakra és biztosítási eseményekre csak a "B" variáns szerződési feltételek választása esetén nyújt fedezetet a biztosító:
17. Vandalizmus
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg 5%-a erejéig betörési kísérlet során keletkezett rongálási károkat.
18. Készpénz
A 2.16. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén 20.000.-Ft készpénz értékhatárig is fedezetet nyújt a biztosító. Egyéb készpénz biztosítására a biztosító nem vállal fedezetet.
19. Dokumentumok beszerzése
A 2.16. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén az eltulajdonított dokumentumok számlával igazolt beszerzésére is fedezetet nyújt a biztosító, 30.000.-Ft értékhatár mértékéig, feltéve, hogy ezek pótlása, újraelőállítása szükséges.
20. Értéktárgyak
Értéktárgyak tekintetében csak akkor nyújt a biztosító fedezetet, ha azokat a Védelmi Feltételek szerint tárolták.
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
21. Mélyhűtő (fagyasztó)
1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából vagy biztosítási esemény következménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőládában 0 C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradásból adódó megromlása miatt keletkeztek.
2. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából következett be.
Megtéríti a biztosító a kárt káreseményenként:
"A" variáns szerződési feltételek választása esetén max. 20.000.-Ft
"B" variáns szerződési feltételek választása esetén max. 30.000.-Ft mértékig.
3. fejezet
A biztosító szolgáltatása
Ingóság károsodása esetén:
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk káridőponti javítással történő helyreállításának költségeit vagy az újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.
1. Ha a károsodott vagyontárgy avultsága a kár időpontjában meghaladja a 80%-ot a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.
2. A károsodott vagyontárgyak új értéken történő meghatározásának alapja:
ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átlagos beszerzési ár az újérték alapja; ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével tekintendő az új érték alapjának.
3. A biztosítási esemény során bekövetkezett kártérítés azon részét, amely a biztosított vagyontárgy káridőponti avult értékét meghaladja, csak akkor téríti meg a biztosító, ha a kár bekövetkeztét követő két éven belül a károsult biztosított a vagyontárgyakat újra beszerzi vagy helyreállításukat ugyanúgy és azonos rendeltetési céllal az eddigi helyen megkezdi.
4. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása során felmerült.
5. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:
- a hasznosítható maradványok értéke,
- az az összeg, amely egyéb helyről visszaigényelhető.
2. Bérelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévő biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés a káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.
3. Biztosított költségek
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket , ha azok a biztosítottat terhelik:
- rom és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,
- oltási, mentési,
- tervezési és hatósági engedélyezési,
- minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.
Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító az alábbiakban meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.
A kártérítési összeg káreseményenként:
"A" variáns esetén maximum 200.000 Ft,
"B" variáns esetén maximum 400.000 Ft
"B" variáns szerződési feltételek alapján megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz ill. árvízveszély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.
4. Nem téríti meg a biztosító az ingóságok károsodása esetén:
1. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt keletkező károkat.
2. Az állandóan nem lakott épületek esetén a biztosító kockázatviselése az értéktárgyak fedezetére nem terjed ki.
4. fejezet
Önrészesedés
1. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 3.000 Ft önrészt alkalmaz, az alábbiak
szerint:
- Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat;
- Megtéríti a biztosító a teljes kárt, ha az, az önrész mértékét meghaladja.
2. A biztosító nem alkalmaz önrészt az üvegbiztosítási szolgáltatások térítésekor.
5. fejezet
Egyéb rendelkezések
1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármegelőzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:
- Fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik megfelelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berendezést nem víztelenítenek.
- A nem használt (tartósan nem lakott) épületekben vagy melléképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést nem zárják el, nem víztelenítik és nem tartják víztelenített állapotban.
- A biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendeltetésszerű állapotban és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.
A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatváltozásnak minősül, ha:
- az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,
- az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.
2.
Jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az Általános Feltételek rendelkezései.
3.
Jelen biztosítási szerződésre az UNION Biztosító Rt Védelmi Szabályzata kerül alkalmazásra.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek
I.§
Jelen biztosítási szabályzatban foglalt feltételek - eltérő szerződéses kikötések hiányában- az UNION Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) épület, építmény és ingóság biztosításaihoz kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivatkozva kötötték.
II.§
Biztosítottak
1. Jelen szabályzat alapján biztosított lehet:
1. a kötvényen név szerint feltüntetett személy, tulajdonos, bérlő, társbérlő,
2. azok a hozzátartozók (Ptk. 685. §-ban megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen a név szerint feltüntetett biztosítottal (tulajdonossal, bérlővel, társbérlővel) közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek,
3. a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
4. a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakójának darabszámarányában,
5. az egy kötvényen feltüntetett társasház illetve lakásszövetkezet.
Nem biztosított:
- ágybérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég
- háztartási alkalmazott
III.§
Biztosítási események
1. Jelen biztosítási szabályzat alapján biztosítási eseménynek minősül, s ezáltal a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívül harmadik személynek okozott károkat, melynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyontárgyaiban kára keletkezik, és amelyekért a biztosított, mint
1. a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek (a továbbiakban: biztosított ingatlan) tulajdonosa, bérlője, használója
2. a biztosított ingatlanhoz tartozó épületberendezési tárgyak, illetve kerti berendezések tulajdonosa, bérlője, vagy használója
3. építtető a biztosított ingatlanon végzett építési, felújítási, javítási, bontási és földmunkák elvégzéséért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2. Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás ingóságbiztosításhoz
Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azokat a szerződésen kívül harmadik személynek okozott károkat, melynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyontárgyaiban kár keletkezik, amelyekért a biztosított mint:
1. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
2. közúti balesetet előidéző gyalogos,
3. kerékpár, járműnek nem minősülő, kézi erővel működtetett közlekedési és szállítóeszköz használója,
4. nem hivatásszerű (hobbiból űzött) sporttevékenységet végző (kivéve a vadászati és versenysportot),
a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
3. A 2. pontban rögzített biztosítási események bekövetkeztekor csak abban az esetben nyújt kártérítést a biztosító, ha a lakásbiztosítási szerződést ingóságokra is megkötötték a felek.
4. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azon károkat is, amelyekért a biztosított, mint magánszemély kutyatartói minőségben felel.
1. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket olyan fajtájú kutyák okoztak, melynek tartását jogszabály vagy a helyi önkormányzat rendelkezései tiltják.
IV.§
Kizárások
1. Jelen szabályzat szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azon károkat,
1. amelyeket biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,
2. amelyeket a biztosítottak kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során vagy azzal összefüggésben okoztak,
3. a kötelező gépjárműbiztosítással fedezhetők,
4. amelyeket a biztosítottak motoros, kézi, és gépi járművekkel vagy gépi meghajtású ipari eszközökkel okoztak,
5. amelyeket a biztosítottak állatai okoztak,
6. amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,
7. amelyek lassú emisszió vagy a hőmérséklet, gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy füst, korom, por, lassú, folyamatos behatásának következtében lépnek fel,
8. amelyek a biztosított jogszabályban rögzített felelősségénél szigorúbb szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapszanak,
9. amelyek a biztosított által kölcsönvett, bérelt, haszonbérbe, vagy felelős őrzésbe vett illetve lízingelt tárgyakon keletkeztek,
10. 0 amely kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegű költség.
V.§
A biztosító szolgáltatása, a biztosítási összeg
1. A biztosító a kárt káreseményként és évenként a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg.
Járadékfizetés esetén, ha a járadék tőkeértéke meghaladja a szerződésben foglalt kártérítés limitet, a biztosító kötelezettsége csak a limit összegéig terjed.
2. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar jog szabályai szerint téríti meg.
3. Jelen szerződés alapján megtéríti a biztosító a biztosítási eseményekhez kapcsolódó kármegelőzés és kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg keretein belül.
4. A közös tulajdoni minőségben okozott felelősségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.
VI.§
Önrészesedés
1. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 3.000 Ft önrész alkalmaz, alábbiak szerint.
- Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat
- Megtéríti a biztosító a teljes kárt, ha az, az önrész mértékét meghaladja.
VII.§
A biztosítás területi és időbeli hatálya
1. Területi hatály
1. A biztosítás a III.§.1.1.-1.3. pontban rögzített káresemények vonatkozásában azokra terjed ki, amelyek Magyarország területén következnek be.
2. A biztosítás területi hatálya a III.§.2.1.-2.4. pontban rögzített káresemények vonatkozásában "A" variáns alapján Európára, míg a "B" variáns alapján az egész világra kiterjed.
2. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
VIII. §
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a károsulttal szemben, azonban a biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított a kárt:
- szándékosan vagy,
- súlyosan gondatlanul okozta
2. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha:
1. a kárt a biztosított súlyosan ittas, vagy bódító kábítószerek hatása alatti állapotban, és ezen állapotával összefüggésben okozta,
2. a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt,
3. a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felkérése ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,
4. a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.
IX.§
Kárbejelentés, kárrendezés
1. A biztosított a káreseményt, illetve a kárigény érvényesítését a bekövetkezéstől illetve, a tudomásra jutástól számított hét munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.
2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkeztének, a biztosítottal szembeni igény érvényesítésének időpontját, helyét, és valamennyi egyéb információt.
3. A biztosító a kárt az összes szükséges - a felelősséget és a kár összegét bizonyító - okirat beérkezését követő 15 napon belül téríti meg.
4. A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez valamennyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket rendelkezésre bocsátani, továbbá a biztosító képviselőjének a szükséges meghatalmazásokat megadni.
5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított perbeni és peren kívüli képviseletét, a képviselettel felmerült költségek a biztosítót terhelik.
6. A biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.
X. §
Egyéb rendelkezések
1. Jelen biztosítási szerződés csak az épület, építmény vagy ingóság biztosítási szerződéssel együttesen érvényes.
2. Jelen szerződésre vonatkozóan alkalmazni kell az Általános Feltételek IV., V., VI., VII., XVI., XVIII., XIX és XX. fejezetének rendelkezéseit.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Vagyonvédelmi Feltételek
Ingóságbiztosításhoz
I. Lezárt helyiség
Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak. A helység nyílászárói zárszerkezettel lezárt állapotban vannak.
II. Minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:
- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében minimum 6 mm vastagságúak,
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
(Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.)
- az ajtók zárását - a gyártóelőírásai szerint felszerelt - biztonsági (zárbetétes) zárszerkezet, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi,
(Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár.)
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm-es, hagyományos
kisméretű téglafallal egyenértékű.
III. Részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:
- a minimális mechanikai védelem követelményeit,
- a 2 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárók minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel védettek,
(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez rögzíteni kell.)
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon falazatba erősítettek,
- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés ellen védettek,
- a zárást törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által részleges mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi,
(Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon kívülről nem szerelhetően - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)
- az ajtók minimum 3 diópánttal rögzítettek,
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
- a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 15 mm mélyen zárnak,
- az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,
- bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel megerősített,
- fatok esetén a zárlemez megerősített kivitelű,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafallal egyenértékű.
IV. Teljeskörű mechanikai védelem
Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:
- a részleges mechanikai védelem követelményeit,
- a rács a falazatba legalább 150 mm-es beépítési mélységgel rögzített,
- az ajtó(k) és az ajtótok(ok) fémből vagy keményfából készült(ek),
- faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör kivitelű,
- az ajtólap és a tok záráspontossága oldalanként 2 mm-en belüli,
- a zárszerkezet legalább 2 irányú és 4 pontos zárást (ebből három aktív zárási pont) biztosít,
- a zárást törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zár, vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által teljeskörű mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi,
- a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága min. 38 cm-es hagyományos kisméretű, tömör téglafallal egyenértékű.
Minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha a felületvédelem kiterjed a 2 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárókra, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva (egy-egy helyiségben).
Az alkalmazott elektronikai készülékek rendelkezzenek a minimális elektronikai jelzőrendszerre kiadott minősítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelést - erről jognyilatkozatot adó - szakember végezze.
Részleges elektronikai jelzőrendszer
Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha a behatolásvédelem (nyílászárók) teljeskörű felületvédelem és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.
Az alkalmazott elektronikai készülékek rendelkezzenek a részleges elektronikai jelzőrendszerre kiadott minőségi tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelés - erről jognyilatkozatot adó - szakember végezze. A helyi elektronikai jelzőrendszer biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van bekapcsolva. A távfelügyeleti rendszer üzemeltetője rendelkezzen hatósági engedéllyel. A rendszer telepítését és működtetését - erről jognyilatkozatot adó - szakember végezze.
Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető figyelembe a vagyonvédelmi színvonal megfeleltetésénél, ha az a kár bekövetkezésének időpontjában nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.
Általános Lakásbiztosítási Feltételek
UNION BIZTOSÍTÓ RT. - Általános Lakásbiztosítási Feltételek
I. §
Jelen szabályzatban foglalt feltételek - eltérő szerződési kikötések hiányában - az UNION Biztosító Rt (továbbiakban: biztosító) épület, építmény és ingóság biztosításaira érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték.
II. §
A szerződés alanyai
Szerződő, biztosítottak
1. A vagyonbiztosítási szerződést az kötheti meg (továbbiakban: szerződő), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti.
2. E szabályzat alapján:
Épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:
- a kötvényen név szerint feltüntetett személy; tulajdonos, lakásbérlő, társbérlő,
- a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
- a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,
- illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, ill. lakásszövetkezet.
3. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:
- a kötvényen név szerint feltüntetett személy,
- azok a hozzátartozók (Ptk.685 §), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.
4. Nem lehet biztosított:
- albérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég,
- háztartási alkalmazott,
5. Felelősségbiztosítás vonatkozásában biztosítottak lehetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek.
6. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére, valamint a biztosított szükség szerinti értesítésére is.
III. §
Biztosítási események, általános kizárások
1. A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.
2. Jelen szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
3. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések fedezete nem terjed ki:
a.) a különös feltételekben kizárt eseményekre
b.) a következményi károkra, pl. penészedés, gombásodás, fertőzés, korhadás,
c.) nem nyújt fedezetet a biztosítás, ha a biztosítási események háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, felkeléssel, lázadással, sztrájkkal, terrorcselekménnyel, illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be,
d.) kivitelezési és tervezési hibákból eredő károkra,
e.) a karbantartás elmulasztásából eredő károkra,
f.) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekövetkezett károkra,
g.) az építési, üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkezett károkra,
h.) az építési-, szerelési tevékenységgel okozati összefüggésbe hozható károkra,
i.) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra,
j.) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező károkra,
k.) előszereteti értékekre,
l.) elmaradt haszonra,
m.) kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többletköltségekre.
IV. §
Közlési kötelezettség
A biztosított illetve a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
V. §
A szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
3. Ha a biztosított kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
VI. §
A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő vagy a biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette.
Ha a szerződő a biztosító képviselőjének fizeti a díjat, azt legkésőbb a fizetéstől számított negyedik napon a biztosító pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.
A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában fentiektől eltérően is megállapodhatnak.
VII. §
A szerződés tartama, megszűnése, díjfizetés
1. A szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.
2. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Felmondás esetén a biztosító a feltételek szerint követelheti annak a díjengedmény a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
4. A határozott tartamú biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha a díjat továbbra is megfizették. A lejárat utáni díjat a biztosító köteles visszafizetni.
5. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ezalatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 60. nap elteltével megszűnik.
6. Amennyiben a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, a biztosítás is megszűnik, a hónap utolsó napjával.
7. Ha a biztosítási időszakban a biztosító szolgáltatást nyújtott, a teljes biztosítási időszakra esedékes díj megilleti, melyet a térítés összegéből levonhat.
8. A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak.
9. Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerződés megkötésekor egy összegben esedékes.
VIII. §
Területi hatály
A biztosítási szerződés hatálya Magyarország területére terjed ki. Ettől eltérő rendelkezést a különös feltételek tartalmazhatnak.
IX. §
Biztosított vagyontárgyak
A különös feltételek szerint biztosított vagyontárgyak felsorolását a szerződés tartalmazza.
X. §
A biztosítási összeg
1. A biztosítási összeg a biztosító kötelezettségvállalásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.
2. A biztosítási összeget a biztosított illetve a szerződő határozza meg.
3. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.
4. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minősül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el.
5. A biztosítási szerződés automatikusan értékkövető, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatkozik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.
Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (önrész, költségtérítések, minimáldíj).
A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
A biztosítás indexálásával egyidejűleg a biztosító a biztosítási díjtételek kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a díjemelésre vonatkozó szerződésmódosítást írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
XI. §
Túlbiztosítás, alulbiztosítás
1. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződéskötéskori új értéke.
2. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.
3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylaránylik (pro-rata).
XII. §
A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartalmazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.
XIII. §
A kárbejelentés és kárrendezés szabályai
1. A biztosított illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két napon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a biztosítottnak illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét, elérhetőségét (telefonszám, levelezési cím)
- a biztosítási szerződés kötvényszámát,
- a káresemény leírását és időpontját,
- a kár bekövetkeztének helyét,
- a károsodott vagyontárgy részletes leírását,
- a kár mértékét.
3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósági bejelentést tenni. A erre vonatkozó szabályokat a különös feltételek tartalmazzák.
4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
5. Kár esetén a biztosító fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az alábbi iratok bemutatását kérheti:
- hatósági határozat, bírói ítélet,
- tulajdoni lap,
- költségvetés, számla, tervek,
- minden olyan irat, okirat, amely a kár elbírálásához szükséges adatokat igazolja.
6. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a kár rendezéséhez szükséges utolsó okirat beérkezésétől számított 15 napon belül téríti.
7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozóan megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy három tagból álló szakértői bizottság döntsön.
A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított (szerződő) választ, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harmadik szakértő költsége közöttük 50-50% arányban oszlik meg.
XIV. §
Mentesülés
1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a.) a biztosított illetve a szerződő vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja
- jogi személyek esetében annak:
vezető szerve vagy tagja,
vezető beosztású alkalmazottja,
a károsodott vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
b.) amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos vagy sorozatos megsértését tapasztalja
c.) a kárért felelős személy súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt és ezzel az állapottal összefüggésben okozta,
d.) amennyiben a kárért felelős személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.
2. Gazdasági társaság tagjainak károkozása esetén a biztosító nem téríti meg a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul kárt okozó tag tulajdonát képező részhányadot.
3. Fenti szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is alkalmazásra kerülnek.
XV. §
Kármegelőzés
1. A biztosított illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításokat valamint a biztosító előírásait betartani. Amennyiben ezek elmulasztása miatt kár következik be, a biztosító jogosult a bekövetkezett kár miatt fizetendő kártérítési összeg csökkentésére illetve a fizetés megtagadására.
2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.
XVI. §
Változásbejelentési kötelezettség
A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a szerződés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be.
A biztosított (szerződő) a változásbejelentést 5 napon belül köteles megtenni.
A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
XVII. §
Visszkereseti jog
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illeték meg a kárért felelős személlyel szemben.
XVIII. §
Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított két év alatt, jogi személyek esetében egy év alatt évülnek el.
XIX. §
Egyéb rendelkezések
A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra más biztosítóval is szerződést kötött.
A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szerződő illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vonatkozó adatokat az 1995. évi XCVI. törvény 96-97. §-a alapján biztosítási titokként kezeli.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve.
A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a.) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b.) a kétévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel,
c.) büntetőügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárási ügyében eljáró bírósággal,
d.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e.) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben a szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,
f.) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g.) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben.
A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet:
a.) kábítószer kereskedelemmel,
b.) terrorizmussal,
c.) illegális fegyverkereskedelemmel,
d.) pénzmosással van összefüggésben.
Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő követelések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetve a Fővárosi Bíróság illetékes.
Jelen feltételben nem szabályzott kérdésekre vonatkozóan a PTK. ill. egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
XX. §
A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő panaszügyek intézésére a Vezérigazgatósága (1386. Bp. Pf. 906/77) illetékes.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Különös Feltételek
Épületbiztosításhoz
Az UNION Biztosító Rt (továbbiakban: biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott - véletlen, váratlan bekövetkező - biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat.
1. fejezet
Biztosított vagyontárgyak
1. Biztosított vagyontárgyak
1. Épület- vagy lakástulajdon esetében
1. A biztosítási kötvényben megnevezett, a biztosított tulajdonát képező épületek és lakások,
2. a biztosított tulajdonát képező épületgépészeti berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáskénti használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek,
3. a biztosított tulajdonát képező felszerelések, amelyek a biztosított épület lakáskénti használatát szolgálják, amennyiben ezek az épülethez tartozó telken találhatók és tartósan rögzítettek.
1.1.4. a biztosított épületekhez tartozó a biztosított épületeket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető, valamint gázcsövek, amennyiben azok a biztosított tulajdonát képezik és nem a biztosított épülethez tartozó telken találhatók.
Nem biztosított vagyontárgyak:
* a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,
* fóliasátrak és üvegházak, ha a kárt hónyomás, vihar, jégverés, felhőszakadás okozta,
* épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károk, ha azokat jégverés okozta.
2. Bérlakások esetén:
A bérbeadó tulajdonát képező épületrészek és épülettartozékok, amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik.
Bérlemény biztosítások esetén biztosítva vannak: ajtó és ablak szerkezetek és a hozzájuk tartozó szerelvények: zsalugáter, spaletta, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő, függöny; csengő, kaputelefon, riasztó, és tűzjelző berendezések, beépített bútorok és térelválasztók, beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények; elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz), belső válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás, padlóburkolat.
1. Bérlakások biztosítása esetén nem téríti meg a biztosító az épület határoló falazataiban, tetőszerkezetében, teherhordó szerkezetében, közös tulajdonú épületrészeiben és tartozékaiban, továbbá közös helyiségeiben valamint a 1.2. pontban felsorolt vagyontárgyakban keletkezett károkat.
3. Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Melléképületnek tekinti a biztosító a nem lakás céljára szolgáló önálló épületeket. A biztosítási összeget a lakóépület biztosítási összegétől elkülönítve kell meghatározni.
2. fejezet
Biztosítási események
1. Tűz
1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.
2. Nem tekinthetők tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:
* a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik és a tűz más
* vagyontárgyra nem terjed tovább,
az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,
* pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,
* a kockázatviselés helyén "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak és a kár ezzel összefüggésben keletkezik.
* "A" variáns esetén:
o Tűzbiztosítás keretében a biztosító kockázatviselése a földrengéskárok másodlagos hatásaként jelentkező tűz és robbanáskárokra nem terjed ki
* A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.
"Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
* a.
o az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása,
indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
o az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20ˇC,
o az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a
levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%;
* b.
o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.
* "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
* a.
o az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet,
o az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20ˇC-nál nagyobb, nyílttéri
lobbanáspontja pedig legfeljebb 50ˇC,
o az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő
térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;
* b.
o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban
meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják,
tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok
tűz és robbanásveszélyes mennyiségben fordulnak elő
2. Robbanás:
1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együttjáró hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség, az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.
2. Jelen biztosítás szempontjából nem biztosítási esemény:
- a hangrobbanás,
- a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennyezése által okozott károk,
- a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,
- a robbanáskár, ha az a kockázatviselési helyen "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály (meghatározása az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.
- a kár tudatos tervszerű hatóság által engedélyezett robbantás során következik be.
3. Villámcsapás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.
2. "B" variáns szerződési feltételek alapján megtérülnek azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.
4. Légi járművek lezuhanása
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a személyzettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
5. Vihar
1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérő, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált
- nyílászáróján,
- az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,
- az épületek üvegezésében, külső vakolatában, burkolatában és festésében,
- valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező vihar által okozott károkat,
- a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt ablakokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza
6. Felhőszakadás
1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben kárt okoz.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat.
7. Hónyomás
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésében a hónyomás okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.
8. Jégverés
1. Biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények - az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített - tetőfedésében a jégverés vagy jégeső okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
9. Földmozgás
1. Földcsuszamlás:
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.
3. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.
4. Kő- és földomlás
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
5. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott kárra.
6. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
7. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított, vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.
8. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- bányák föld alatti részeinek beomlásából,
- az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.
10. Vízkárbiztosítás
1. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtési-, víz-, és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező, a biztosított épületet szolgáló vízellátó-, szennyvízelvezető-, főző-, valamint gázcsövek törése miatt jelentkező pótlási költségeket:
"A" variáns esetén legfeljebb 2 m,
"B" variáns esetén legfeljebb 6 m csőszakasz cseréjének mértékéig.
2. Nem téríti meg a biztosító
- a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, a kiömlő folyadék értékét,
Az alábbi biztosítási események bekövetkezése esetén csak a "B" variáns szerződési feltételek választása esetén nyújt fedezetet a biztosító:
11. Földrengés
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit.
12. Idegen tárgyak rádőlése
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító ha a kockázatviselés helyén - kívülről - idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.
Idegen vagyontárgynak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
13. Árvíz
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító 100 eFt-ig azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, elöntéssel okozott.
2. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt ha:
- azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,
- az hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,
- belvíz vagy talajvíz okozta.
Nyílt ártérnek minősül:
- az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,
- hullámtér,
- a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.
14. Ismeretlen jármű ütközése:
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.
15. Üvegtörés biztosítás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített
- ajtóinak és ablakainak
- erkélyeinek és loggiáinak üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat.
2. Nem téríti meg a biztosító:
- az üvegtetők, üvegfalak,
- üvegtéglák
- az üvegházak, meleg és hidegágyak,
- kirakatok, kirakatszekrények,
- tükörfelületek, név- és cégtáblák, valamint az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,
- az üveg tartószerkezetek javítási költségét.
Az üvegtörés biztosítási fedezet az "A" variáns választása esetén külön díj megfizetése ellenében biztosítható.
3. fejezet
A biztosító szolgáltatása
Épület, építmény esetén
1.
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott helyreállítási költségeit a biztosítási összeg mértékéig.
2. Új érték megállapításának alapja: a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény építési költsége.
3. Ha az épület, építmény avultsága a kár időpontjában meghaladja a 80%-ot a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.
4. Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott mázolt vagy festett falak esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei csak akkor biztosítottak, ha a helyiségnek legalább két oldalfala vagy a mennyezet és az egyik oldalfala károsodott.
5. Burkolólapok károsodása esetén a teljes egyforma elemekkel borított egy helyiségben lévő felület újraburkolása csak akkor biztosított, ha a károsodás mértéke meghaladja a 50%-ot.
6. A biztosítási esemény során bekövetkezett kártérítés azon részét, amely a biztosított vagyontárgy káridőponti avult értékét meghaladja csak akkor téríti meg a biztosító, ha a kár bekövetkeztét követő két éven belül a károsult biztosított vagyontárgyakat újra beszerzi vagy helyreállításukat ugyanúgy és azonos rendeltetési céllal az eddigi helyen megkezdi.
7. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.
8. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:
- a hasznosítható maradványok értéke,
- az az összeg, amely egyéb helyről visszaigényelhető.
2. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlő által kötött biztosítás alapján a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított azért jogszabály szerint felelősséggel tartozik. A szolgáltatás felső határa itt is a tényleges kár, de legfeljebb a biztosítási összeg.
3. Amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a biztosító társasházak esetében a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának arányában téríti meg.
4. Biztosított költségek
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket , ha azok a biztosítottat terhelik:
- rom és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,
- oltási, mentési,
- tervezési és hatósági engedélyezési,
- minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.
Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja a biztosító az alábbiakban meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.
A kártérítési összeg káreseményenként:
"A" variáns esetén maximum 200.000 Ft,
"B" variáns esetén maximum 400.000 Ft
"B" variáns szerződési feltételek alapján megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz ill. árvízveszély miatt hatóság által elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.
4. fejezet
Önrészesedés
1. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 3.000 Ft önrész alkalmaz, alábbiak szerint:
- Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat,
- Megtéríti a biztosító a teljes kárt, ha az, az önrész mértékét meghaladja.
2. A biztosító nem alkalmaz önrészt:
- az üvegbiztosítási szolgáltatások térítésekor.
5. fejezet
Egyéb rendelkezések
1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármegelőzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:
- Fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik megfelelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berendezést nem víztelenítenek.
- A nem használt (tartósan nem lakott) épületekben vagy melléképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést nem zárják el, nem víztelenítik és nem tartják víztelenített állapotban.
- A biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendeltetésszerű állapotban és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.
A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatnövekedésnek minősül, ha:
- az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,
- az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.
2. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az Általános Feltételek rendelkezései.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Különös Feltételek
Ingóságbiztosításhoz
Az UNION Biztosító Rt. (továbbiakban biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott - véletlen, váratlan bekövetkező - biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat.
1. fejezet
Biztosított vagyontárgyak
1. Biztosított vagyontárgyak
1. Általános háztartási ingóságok:
1. A biztosított személyes használatára, vagy fogyasztására szolgáló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgy, amennyiben nem tartozik a kizárások körébe. Az "A" variáns alapján nem téríti meg a biztosító a jelen feltételek 1.2 pontjában foglalt értéktárgyakat,
2. kerti berendezések és felszerelési tárgyak.
3. hobbi eszközök és barkács felszerelések, egy háztartásban általánosan elfogadott a biztosított tulajdonát képező gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez szolgáló alkatrészek és tartozékok a fődarabok kivételével,
4. a kockázatviselés helyén saját szükségletre, illetve kedvtelésből tartott háziállatok,
5. 150.000 Ft egyedi értéket meg nem haladó műszaki cikkek,
6. egyéb nevesített vagyontárgy.
"B" variáns biztosítási feltételek alapján biztosítottak az alábbi vagyontárgyak is
2. Értéktárgyak:
1. Nemesfémek:, drágakő, vagy igazgyöngy vagy ezek felhasználásával készült tárgyak,
2. 150.000 Ft értéket meghaladó gyűjtemények: bélyeg és/vagy érmegyűjtemények,
3. Képzőművészeti alkotások (egyedi jegyekkel ellátott). Nem tekintendő jelen szabályzat szerint az ipar-, és népművészeti alkotás képzőművészeti alkotásnak, kivéve az 1900 év előtt készülteket,
4. Valódi szőrmék, kézi csomózású keleti szőnyegek,
5. Antik tárgyak és különös nagy értéket képviselő régiségek. Bútorok esetén 1900 év előtt készültek sorolandók ide.
6. 150.000 Ft egyedi értéket meghaladó műszaki cikkek, hiradástechnikai, optikai eszközök.
Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak "A" és "B" variáns szerint sem:
- a vizi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,
- adathordozókon tárolt adatok, programok, saját fejlesztésű programok,
- a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek, vendégek vagyontárgyai,
- a valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,
- az okirat, kézirat, terv, dokumentáció.
2. fejezet
Biztosítási eseménye
1. Tűz
1. Jelen feltételek szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.
2. Nem tekinthetők tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:
- a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,
- az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,
- pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,
- a kockázatviselés helyén "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak és a kár ezzel összefüggésben keletkezik.
"A" variáns esetén:
Tűzbiztosítás keretében a biztosító kockázatviselése a földrengéskárok másodlagos hatásaként jelentkező tűz és robbanáskárokra nem terjed ki.
A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.
1. "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a. - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves
égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
- az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20ˇC,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%;
b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a.) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.
2. "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a. - az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket
képezhet,
- az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20ˇC-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50ˇC,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;
b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a.)
pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz és robbanásveszélyes mennyiségben fordulnak elő.
2. Robbanás
1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együttjáró hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség, az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.
2. Jelen biztosítás szempontjából nem biztosítási esemény:
- a hangrobbanás,
- a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennyezése által okozott károk,
- a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,
- a robbanáskár, ha az a kockázatviselési helyen "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztály (meghatározása az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be,
- a kár tudatos, tervszerű, hatóság által engedélyezett robbantás során következik be.
3. Villámcsapás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.
2. "B" variáns szerződési feltételek alapján megtérülnek azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.
4. Légi járművek lezuhanása
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a személyzettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
5. Vihar
1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérő, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált
- nyílászáróján,
- az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,
- az épületek üvegezésében,
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban,
állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező vihar által okozott károkat,
- a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt ablakokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza.
6. Felhőszakadás
1. Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz helyiségekbe beömölve az ott elhelyezett biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkező károkat,
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
7. Hónyomás
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésen keresztül a hónyomás által megrongált tetőn át a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
8. Jégverés
1. Biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a épületek, építmények - az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített - tetőfedésében a jégverés vagy jégeső által megrongált tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- meleg és hidegágyakban, valamint a szabadban tartatott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
9. Földmozgás
1. Földcsuszamlás:
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.
3. Kő- és földomlás
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása:
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
5. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított, vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.
6. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
- bányák föld alatti részeinek beomlásából,
- az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.
10. Vízkárbiztosítás
1. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtési-, víz-, és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
2. Nem téríti meg a biztosító
- a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, a kiömlő folyadék értékét,
- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket nem a padlószint felett 20 cm-re tároltak,
- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket életszerűen ott tárolni nem szabad (festmény, műalkotás, könyv stb).
Az alábbi biztosítási események bekövetkezése esetén csak a "B" variáns szerződési feltételek választása esetén nyújt fedezetet a biztosító:
11. Földrengés
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának illetve eredeti állapotára történő visszaállításának költségeit.
12. Idegen tárgyak rádőlése
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító ha a kockázatviselés helyén - kívülről - idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.
Idegen vagyontárgynak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
13. Árvíz
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító 100 eFt-ig azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével elöntéssel okozott.
2. Jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a kárt ha:
- azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,
- az hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,
- belvíz vagy talajvíz okozta.
Nyílt ártérnek minősül:
- az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,
- hullámtér,
- a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.
14. Ismeretlen jármű ütközése:
1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.
15. Üvegtörés biztosítás
1. Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített
- ajtóinak és ablakainak,
- erkélyeinek és loggiáinak üvegezésében bekövetkező töréskárokat.
2. Nem téríti meg a biztosító:
- az üvegtetők, üvegfalak,
- üvegtéglák,
- az üvegházak, meleg és hidegágyak,
- kirakatok, kirakatszekrények,
- tükörfelületek, név- és cégtáblák, valamint az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,
- az üvegtartó szerkezetek javítási költségét.
Az üvegtörés biztosítási fedezet az "A" variáns választása esetén külön díj megfizetése ellenében biztosítható.
16. Betöréses lopás és rablás "A" és "B" variáns esetén
Betöréses lopás:
1. Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol, és a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítja.
Nem biztosítási esemény, ha a tettes a lopást hamis kulccsal, elveszett, jogosan megszerzett vagy felhasznált kulccsal követi el.
Helyiség:
Jelen szerződés vonatkozásában helyiség az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű része.
Lezárt helyiség:
Az a helyiség, amely a szerződés mellékletét képező valamely betörésvédelmi szintnek megfelelő védelemmel rendelkezik, feltéve, hogy a védelmi rendszer a kár időpontjában működött. (Nem minősül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különböző rácsszerkezetekkel, mű- vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)
2. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat, amennyiben a szerződő az épületet is az Union Biztosító Rt-nél biztosította.
3. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító az olyan helyiségekből történt betöréses lopással okozott károkat, amely nem a biztosított kizárólagos használatában lévő helyiségben követtek el. (pl. társasházak közös helyiségei, lezárható folyosói)
4. A betöréses lopás biztosítási események bekövetkezése kapcsán keletkezett kárt a biztosító a Védelmi Feltételekben meghatározott védelmi szintnek megfelelő mértékig (limit) téríti meg.
5. Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes az eredeti kulcsot vagy kódot egy állandóan lakott lakásból betöréses lopással vagy a megőrzőtől rablással szerezte meg.
6. Rablás:
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás
- a kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás biztosítási összegéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül következik be, a tényleges kár erejéig, de legfeljebb 50.000 Ft-ig téríti a biztosító.
Az alábbi vagyontárgyakra és biztosítási eseményekre csak a "B" variáns szerződési feltételek választása esetén nyújt fedezetet a biztosító:
17. Vandalizmus
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg 5%-a erejéig betörési kísérlet során keletkezett rongálási károkat.
18. Készpénz
A 2.16. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén 20.000.-Ft készpénz értékhatárig is fedezetet nyújt a biztosító. Egyéb készpénz biztosítására a biztosító nem vállal fedezetet.
19. Dokumentumok beszerzése
A 2.16. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén az eltulajdonított dokumentumok számlával igazolt beszerzésére is fedezetet nyújt a biztosító, 30.000.-Ft értékhatár mértékéig, feltéve, hogy ezek pótlása, újraelőállítása szükséges.
20. Értéktárgyak
Értéktárgyak tekintetében csak akkor nyújt a biztosító fedezetet, ha azokat a Védelmi Feltételek szerint tárolták.
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
21. Mélyhűtő (fagyasztó)
1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából vagy biztosítási esemény következménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőládában 0 C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradásból adódó megromlása miatt keletkeztek.
2. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából következett be.
Megtéríti a biztosító a kárt káreseményenként:
"A" variáns szerződési feltételek választása esetén max. 20.000.-Ft
"B" variáns szerződési feltételek választása esetén max. 30.000.-Ft mértékig.
3. fejezet
A biztosító szolgáltatása
Ingóság károsodása esetén:
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk káridőponti javítással történő helyreállításának költségeit vagy az újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.
1. Ha a károsodott vagyontárgy avultsága a kár időpontjában meghaladja a 80%-ot a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.
2. A károsodott vagyontárgyak új értéken történő meghatározásának alapja:
ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átlagos beszerzési ár az újérték alapja; ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével tekintendő az új érték alapjának.
3. A biztosítási esemény során bekövetkezett kártérítés azon részét, amely a biztosított vagyontárgy káridőponti avult értékét meghaladja, csak akkor téríti meg a biztosító, ha a kár bekövetkeztét követő két éven belül a károsult biztosított a vagyontárgyakat újra beszerzi vagy helyreállításukat ugyanúgy és azonos rendeltetési céllal az eddigi helyen megkezdi.
4. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása során felmerült.
5. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:
- a hasznosítható maradványok értéke,
- az az összeg, amely egyéb helyről visszaigényelhető.
2. Bérelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévő biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés a káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.
3. Biztosított költségek
1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket , ha azok a biztosítottat terhelik:
- rom és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,
- oltási, mentési,
- tervezési és hatósági engedélyezési,
- minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.
Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító az alábbiakban meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.
A kártérítési összeg káreseményenként:
"A" variáns esetén maximum 200.000 Ft,
"B" variáns esetén maximum 400.000 Ft
"B" variáns szerződési feltételek alapján megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz ill. árvízveszély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.
4. Nem téríti meg a biztosító az ingóságok károsodása esetén:
1. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt keletkező károkat.
2. Az állandóan nem lakott épületek esetén a biztosító kockázatviselése az értéktárgyak fedezetére nem terjed ki.
4. fejezet
Önrészesedés
1. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 3.000 Ft önrészt alkalmaz, az alábbiak
szerint:
- Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat;
- Megtéríti a biztosító a teljes kárt, ha az, az önrész mértékét meghaladja.
2. A biztosító nem alkalmaz önrészt az üvegbiztosítási szolgáltatások térítésekor.
5. fejezet
Egyéb rendelkezések
1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármegelőzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:
- Fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik megfelelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berendezést nem víztelenítenek.
- A nem használt (tartósan nem lakott) épületekben vagy melléképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést nem zárják el, nem víztelenítik és nem tartják víztelenített állapotban.
- A biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendeltetésszerű állapotban és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.
A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatváltozásnak minősül, ha:
- az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,
- az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.
2.
Jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az Általános Feltételek rendelkezései.
3.
Jelen biztosítási szerződésre az UNION Biztosító Rt Védelmi Szabályzata kerül alkalmazásra.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek
I.§
Jelen biztosítási szabályzatban foglalt feltételek - eltérő szerződéses kikötések hiányában- az UNION Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) épület, építmény és ingóság biztosításaihoz kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivatkozva kötötték.
II.§
Biztosítottak
1. Jelen szabályzat alapján biztosított lehet:
1. a kötvényen név szerint feltüntetett személy, tulajdonos, bérlő, társbérlő,
2. azok a hozzátartozók (Ptk. 685. §-ban megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen a név szerint feltüntetett biztosítottal (tulajdonossal, bérlővel, társbérlővel) közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek,
3. a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
4. a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakójának darabszámarányában,
5. az egy kötvényen feltüntetett társasház illetve lakásszövetkezet.
Nem biztosított:
- ágybérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég
- háztartási alkalmazott
III.§
Biztosítási események
1. Jelen biztosítási szabályzat alapján biztosítási eseménynek minősül, s ezáltal a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívül harmadik személynek okozott károkat, melynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyontárgyaiban kára keletkezik, és amelyekért a biztosított, mint
1. a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek (a továbbiakban: biztosított ingatlan) tulajdonosa, bérlője, használója
2. a biztosított ingatlanhoz tartozó épületberendezési tárgyak, illetve kerti berendezések tulajdonosa, bérlője, vagy használója
3. építtető a biztosított ingatlanon végzett építési, felújítási, javítási, bontási és földmunkák elvégzéséért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2. Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás ingóságbiztosításhoz
Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azokat a szerződésen kívül harmadik személynek okozott károkat, melynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyontárgyaiban kár keletkezik, amelyekért a biztosított mint:
1. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
2. közúti balesetet előidéző gyalogos,
3. kerékpár, járműnek nem minősülő, kézi erővel működtetett közlekedési és szállítóeszköz használója,
4. nem hivatásszerű (hobbiból űzött) sporttevékenységet végző (kivéve a vadászati és versenysportot),
a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
3. A 2. pontban rögzített biztosítási események bekövetkeztekor csak abban az esetben nyújt kártérítést a biztosító, ha a lakásbiztosítási szerződést ingóságokra is megkötötték a felek.
4. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azon károkat is, amelyekért a biztosított, mint magánszemély kutyatartói minőségben felel.
1. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket olyan fajtájú kutyák okoztak, melynek tartását jogszabály vagy a helyi önkormányzat rendelkezései tiltják.
IV.§
Kizárások
1. Jelen szabályzat szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azon károkat,
1. amelyeket biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,
2. amelyeket a biztosítottak kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során vagy azzal összefüggésben okoztak,
3. a kötelező gépjárműbiztosítással fedezhetők,
4. amelyeket a biztosítottak motoros, kézi, és gépi járművekkel vagy gépi meghajtású ipari eszközökkel okoztak,
5. amelyeket a biztosítottak állatai okoztak,
6. amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,
7. amelyek lassú emisszió vagy a hőmérséklet, gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy füst, korom, por, lassú, folyamatos behatásának következtében lépnek fel,
8. amelyek a biztosított jogszabályban rögzített felelősségénél szigorúbb szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapszanak,
9. amelyek a biztosított által kölcsönvett, bérelt, haszonbérbe, vagy felelős őrzésbe vett illetve lízingelt tárgyakon keletkeztek,
10. 0 amely kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegű költség.
V.§
A biztosító szolgáltatása, a biztosítási összeg
1. A biztosító a kárt káreseményként és évenként a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg.
Járadékfizetés esetén, ha a járadék tőkeértéke meghaladja a szerződésben foglalt kártérítés limitet, a biztosító kötelezettsége csak a limit összegéig terjed.
2. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar jog szabályai szerint téríti meg.
3. Jelen szerződés alapján megtéríti a biztosító a biztosítási eseményekhez kapcsolódó kármegelőzés és kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg keretein belül.
4. A közös tulajdoni minőségben okozott felelősségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.
VI.§
Önrészesedés
1. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 3.000 Ft önrész alkalmaz, alábbiak szerint.
- Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat
- Megtéríti a biztosító a teljes kárt, ha az, az önrész mértékét meghaladja.
VII.§
A biztosítás területi és időbeli hatálya
1. Területi hatály
1. A biztosítás a III.§.1.1.-1.3. pontban rögzített káresemények vonatkozásában azokra terjed ki, amelyek Magyarország területén következnek be.
2. A biztosítás területi hatálya a III.§.2.1.-2.4. pontban rögzített káresemények vonatkozásában "A" variáns alapján Európára, míg a "B" variáns alapján az egész világra kiterjed.
2. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
VIII. §
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a károsulttal szemben, azonban a biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított a kárt:
- szándékosan vagy,
- súlyosan gondatlanul okozta
2. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha:
1. a kárt a biztosított súlyosan ittas, vagy bódító kábítószerek hatása alatti állapotban, és ezen állapotával összefüggésben okozta,
2. a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt,
3. a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felkérése ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,
4. a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.
IX.§
Kárbejelentés, kárrendezés
1. A biztosított a káreseményt, illetve a kárigény érvényesítését a bekövetkezéstől illetve, a tudomásra jutástól számított hét munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.
2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkeztének, a biztosítottal szembeni igény érvényesítésének időpontját, helyét, és valamennyi egyéb információt.
3. A biztosító a kárt az összes szükséges - a felelősséget és a kár összegét bizonyító - okirat beérkezését követő 15 napon belül téríti meg.
4. A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez valamennyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket rendelkezésre bocsátani, továbbá a biztosító képviselőjének a szükséges meghatalmazásokat megadni.
5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított perbeni és peren kívüli képviseletét, a képviselettel felmerült költségek a biztosítót terhelik.
6. A biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.
X. §
Egyéb rendelkezések
1. Jelen biztosítási szerződés csak az épület, építmény vagy ingóság biztosítási szerződéssel együttesen érvényes.
2. Jelen szerződésre vonatkozóan alkalmazni kell az Általános Feltételek IV., V., VI., VII., XVI., XVIII., XIX és XX. fejezetének rendelkezéseit.
UNION Biztosító Rt.
Lap tetejére
UNION-LAKÁS
Vagyonvédelmi Feltételek
Ingóságbiztosításhoz
I. Lezárt helyiség
Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak. A helység nyílászárói zárszerkezettel lezárt állapotban vannak.
II. Minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:
- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében minimum 6 mm vastagságúak,
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
(Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.)
- az ajtók zárását - a gyártóelőírásai szerint felszerelt - biztonsági (zárbetétes) zárszerkezet, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi,
(Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár.)
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm-es, hagyományos
kisméretű téglafallal egyenértékű.
III. Részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:
- a minimális mechanikai védelem követelményeit,
- a 2 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárók minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel védettek,
(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez rögzíteni kell.)
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon falazatba erősítettek,
- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés ellen védettek,
- a zárást törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által részleges mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi,
(Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon kívülről nem szerelhetően - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)
- az ajtók minimum 3 diópánttal rögzítettek,
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
- a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 15 mm mélyen zárnak,
- az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,
- bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel megerősített,
- fatok esetén a zárlemez megerősített kivitelű,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafallal egyenértékű.
IV. Teljeskörű mechanikai védelem
Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:
- a részleges mechanikai védelem követelményeit,
- a rács a falazatba legalább 150 mm-es beépítési mélységgel rögzített,
- az ajtó(k) és az ajtótok(ok) fémből vagy keményfából készült(ek),
- faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör kivitelű,
- az ajtólap és a tok záráspontossága oldalanként 2 mm-en belüli,
- a zárszerkezet legalább 2 irányú és 4 pontos zárást (ebből három aktív zárási pont) biztosít,
- a zárást törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zár, vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által teljeskörű mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi,
- a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága min. 38 cm-es hagyományos kisméretű, tömör téglafallal egyenértékű.
Minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha a felületvédelem kiterjed a 2 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárókra, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva (egy-egy helyiségben).
Az alkalmazott elektronikai készülékek rendelkezzenek a minimális elektronikai jelzőrendszerre kiadott minősítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelést - erről jognyilatkozatot adó - szakember végezze.
Részleges elektronikai jelzőrendszer
Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha a behatolásvédelem (nyílászárók) teljeskörű felületvédelem és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.
Az alkalmazott elektronikai készülékek rendelkezzenek a részleges elektronikai jelzőrendszerre kiadott minőségi tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelés - erről jognyilatkozatot adó - szakember végezze. A helyi elektronikai jelzőrendszer biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van bekapcsolva. A távfelügyeleti rendszer üzemeltetője rendelkezzen hatósági engedéllyel. A rendszer telepítését és működtetését - erről jognyilatkozatot adó - szakember végezze.
Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető figyelembe a vagyonvédelmi színvonal megfeleltetésénél, ha az a kár bekövetkezésének időpontjában nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.
- Főoldal
- Magunkról
- On-Line kötés
- Állásajánlat
- Biztosítási szótár
-
Szolgáltatásaink
- Kötelező Biztosítás
- Casco Biztosítás
-
Lakásbiztosítás
-
Allianz Hungária Biztosító
Rt.
- Otthonbiztosítás Á.B.F.
- Az épületbiztosítás különös feltételei
- A biztosítási események
- Az ingóságbiztosítás különös feltételei
- 1. számú FÜGGELÉK
- A kiegészítő általános felelősségbiztosítás
- Kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás
- A kiegészítő baleset-biztosítás
- Kiegészítő tetőbeázás-biztosítás
- Otthonbiztosítási szerződés záradékai
- ÁB-AEGON Általános Biztosító
- QBE Atlasz Biztosító
-
Allianz Hungária Biztosító
Rt.
- Utasbiztosítás
- Letölthető dokumentumok
- Ügyfélszolgálat
- Partnereink
- Kapcsolat
XHTML 1.0 | CSS2