Allianz Hungária Biztosító Rt.
Hungária Otthonbiztosítás

I. Az Allianz Hungária Otthonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei

Az Allianz Hungária otthonbiztosítás általános biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket — ellenkező szerződéses kikötés hiányában — az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) Allianz Hungária otthonbiztosítás LA és LC típusú szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződéseket e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

1. A jelen szerződés alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerződésben meghatározott díj ellenében, a Allianz Hungária otthonbiztosítás feltételeiben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a kötvényben rögzített biztosítási összeg erejéig, magyar fizetőeszközben megtéríti

* a biztosítási események által,
* a biztosított vagyontárgyakban okozott és
* a kockázatviselés időtartama alatt
* a kockázatviselés helyén bekövetkezett

károkat.

2.A szerződő

Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.

Szerződő lehet az, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti.

A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

3. A biztosított

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

Biztosítottnak minősül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik.

A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Belépés esetén a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés — a szerződő írásbeli ajánlatára — a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

Ha a kötvény kiállítása az ajánlat átadásától számított 15 napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kiállításának napján jön létre.

A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosítónak vagy a képviselőjének átadott ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik.

Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a biztosító az annak átadásától számított 15 napon belül visszautasítja. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt következő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.

5. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálybalépése napján 0 órakor kezdődik.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg a biztosító képviselőjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadja, és a biztosítási szerződés a 4. pontban meghatározott valamelyik módon létrejött. Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a díjhalasztásban való megállapodást követő nap.

A felek ettől eltérően is megállapodhatnak a kockázatviselés kezdő időpontjában.

A kockázatviselésnek a biztosítási ajánlaton feltüntetett kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő általi aláírását követő nap 0 órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történt átadását követő nap 0 órája jelölhető meg.

6. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú, a szerződő felek azonban egy évnél rövidebb, határozott tartamú szerződést is köthetnek.

7. A biztosítási díj és a díj esedékessége

7.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a díj.

A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.

7.2. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).

Az egyszeri díjat — ha a felek másként nem állapodnak meg — a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

8. A biztosítási időszak, a biztosítási évforduló és a biztosítási díj

8.1. A biztosítási időszak a naptári év.

8.2. A biztosítási évforduló minden naptári év első napja.

8.3. A biztosító a biztosítási díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg.

8.4. Ha a kockázatviselés kezdete nem a naptári év első napja, a biztosító az elsődíjat a kockázatkezdet napja és az azt követő naptári év első napja közötti időszakra állapítja meg (tört díj).

8.5. A szerződő az évestől eltérő (havi, negyedéves vagy féléves) díjfizetést is választhat (díjfizetési gyakoriság). Az évestől eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító a díjbeszedési költséggel növelten állapítja meg a díjat.

9. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.

9.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költségét.

9.2. Alulbiztosítás

9.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

9.2.2. A biztosító nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott minimális vagy azt meghaladó biztosítási összegen jött létre. Az ajánlott minimális biztosítási összeget a biztosítási ajánlat tartalmazza.

9.3. Értékkövetés

9.3.1. A vagyontárgyak értékének (a helyreállítás költségeinek) követése érdekében a biztosító a biztosítási díjat és a biztosítási összeget — a kárgyakoriságtól függetlenül — évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexált biztosítási összeg az előző biztosítási összegnek és az inflációs indexnek a szorzata.

9.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkoztatott

- épületbiztosítás és az épülethasználói felelősségbiztosítás esetében: a lakásjavító, lakáskarbantartó cikkek és szolgáltatások júniusi árindexének 3:1 arányban súlyozott átlaga,

- az ingóságbiztosítás, az általános felelősségbiztosítás és a baleset-biztosítás esetében: a júniusi fogyasztói árindex.A biztosítási összeg indexálására első alkalommal — a biztosítási időszaktól függetlenül —a szerződés létrejöttét követő 120 nap eltelte utáni január elsején kerül sor, majd legfeljebb évente, a naptári évfordulón. A biztosítási összeg(ek) értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a naptári évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

9.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra és a biztosítási díjat egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

9.3.4. Ha az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére (a 16.2.3. pont szerint) — 30 napos felmondási idővel — írásban bármikor felmondhatja.

10. A közlési, változásbejelentési kötelezettség

10.1. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

10.2. A szerződő 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen:

- ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerződést kötött, s erre a feltételek alapján a biztosító kockázatviselése is kiterjed,

- ha a biztosított objektum területe megváltozott,

- ha a biztosított vagyonérték gyarapodott.

10.3. A közlésre, illetőleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

11. A biztosítási események

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyeket a feltételek meghatároznak, és amelyek bekövetkezésének esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

11.1. Tűz

11.1.1. Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont — pl. kályha, gáztűzhely, kazán — nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

11.1.2. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.

11.1.3. Nem minősül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik

- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,

- öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás,

* elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat

következtében keletkezett.

11.2. Villámcsapás

11.2.1. A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.

11.2.2. A villámcsapás indukciós hatása

11.2.2.1. A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított elektromos berendezésekben, felszerelésekben, illetve épülettartozékokban okozott kár.

11.3. Robbanás és robbantás

11.3.1. A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erő-megnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

11.3.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a légi járműtől eredő hangrobbanás.

11.4. Vihar

11.4.1. Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált

- tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését),

- ajtón,

- ablakon

keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz.

11.4.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a helyiségen belül keletkezett léghuzat.

11.4.3. Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg

* a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett viharkár,
* a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt az ingóságbiztosításban biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár,
* az épületek üvegezésében, külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében keletkezett kár.

11.5. Jégverés

11.5.1. A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt a biztosított épületben keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg

* az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, valamint üvegezésében keletkezett kár,
* a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt az ingóságbiztosításban biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

11.6. Árvíz

11.6.1. A felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

11.6.2. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat, továbbá az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti károkat.

11.6.3. A jelen feltételek szempontjából hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület, illetőleg nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.

11.7. Hónyomás

11.7.1. A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

11.7.2. Hónyomás biztosítási esemény alapjánnem téríti a biztosító

* a hófogó szerkezetekben keletkezett károkat,
* a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt az ingóságbiztosításban biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

11.8. Földcsuszamlás

11.8.1. A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.

11.8.2. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a biztosító, ha

* ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha
* a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.

11.9. Kő- és földomlás

11.9.1. A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

11.9.2. Kő- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik

- tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve

- támfal hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.

11.10. Idegen tárgyak rádőlése

11.10.1. Ha valamely idegen, a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádőlése stb.).

11.1. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

11.11.1. A szerződő vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

11.11.2. Nem biztosítási esemény különösen a bányák föld alatti részének beomlásából; a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből; az alapok alatti talajsüllyedésből; a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.

11.12. Idegen jármű ütközése

11.12.1. Ha az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

11.12.2. A felek megállapodnak, hogy nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a szerződő vagy a biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

11.13. Csőtörés

11.13.1. A kockázatviselés helyén belüli víz-, csatorna-, tüzelési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gőz, továbbá a kockázatviselés helyén nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

11.13.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár.

11.13.3. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén belüli

1. - törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye feltárásának és a feltárással okozott kár helyreállításának a költségét víz-, csatorna-, tüzelési és gőzvezetékek esetén,
2. a kárt okozó – és a biztosított tulajdonát képező (vagy a bérlő helyreállítási kötelezettsége alá tartozó) – víznyomó vagy fűtési bekötővezetékek cseréjének, pótlásának költségét a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 m hosszúságig.

11.13.4.Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító nem téríti meg:

3. a víznyomó alap- és felszálló-vezetékek, valamint az egyéb fűtésivíz-vezetékek (hideg- és melegvíz-kör, alap-, fel- és leszállóvezetékek) cseréjének, pótlásának költségeit,
4. a sérült tartozékok, szerelvények, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,
5. a kiömlő folyadék vagy gőz értékét.

11.14. Felhőszakadás

11.14.1. A felhőszakadásból származó és a szabályszerűen kialakított, illetve karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár.

11.14.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár.

11.14.3. A biztosító nem téríti meg

6. az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában keletkezett felhőszakadáskárokat,
7. a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt az ingóságbiztosításban biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,
8. a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban keletkezett felhőszakadáskárokat,

11.15. Beázás

11.15.1. A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

11.15.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:

- a talajvíz vagy belvíz által okozott károk,

- az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatt keletkezett károk,

* a nyitva hagyott ablak (ajtó) miatt keletkezett károk,
* az épületszerkezetek, valamint a szigetelések, tetőfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk,
* az épületek külső vakolatában, külső festésében keletkezett károk,
* a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk.

11.16. Földrengés

11.16.1. Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

12. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

12.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.

12.2. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

1. - értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,
2. - betöréses lopás, rablás és kifosztás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

12.3. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő (biztosított) köteles a nem állandóan lakott objektumban a vízvezetékrendszert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében.

13. A kizárások

A biztosító nem téríti meg:

* a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
* a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
* a biztosított objektumnak tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás céljára történt hasznosítása során, az azzal

összefüggésben keletkezett károkat.

Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

- a Magyarország területén,

- a Magyarország területén kívül, más ország ellen

folytatott, államok vagy társadalmi csoportok között hadseregekkel vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.

14 A mentesülés

Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a szerződő vagy a biztosított,

a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

a biztosított — vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő — alkalmazottja, megbízottja, tagja, illetve szerve

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

14.2.A jelen szabályzat alapján súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
c) a baleseti kár jogosítvány nélküli gépjárművezetéssel összefüggésben keletkezett,
d) a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

15 A kárbejelentés, a biztosító szolgáltatása, az önrészesedés

15.1 A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két (baleseti kár esetén 8) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

15.2. Ha a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

15.3. A kár bejelentésétől számított ötödik napig a biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

15.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

* a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést,
* a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
* az alapító okirat vagy alapszabály másolatát,
* tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,
* a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
* betöréses lopás, rablás és kifosztás esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomozást megszüntető határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot.
* halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,
* baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat,
* kórházi zárójelentést,
* a táppénzes (keresőképtelenségi) igazolás másolatát (az eredeti bemutatása mellett),
* a haláleseti baleset-biztosítási összegre jogosult személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést).

15.5. A biztosítási eseményből bekövetkezett kár bizonyítása a biztosítottat (szerződőt) terheli.

15.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő15 napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

15.6.1. Baleseti kár esetén, ha a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett várható egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeg 50%-át a biztosított kívánságára előlegként folyósítja. Ilyen esetben a biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő teljes biztosítási összeget a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. Ezen összegből a már folyósított előleg levonásra kerül.

15.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

15.8. A szerződő – ha azonos a biztosítottal – hozzájárulását adja, hogy a biztosító megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse.

15.9. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról — annak fénymásolatban való megküldésével — a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

15.10. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

15.11. Önrészesedés

A szerződésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a biztosító önrészesedést nem von le.

15.12. A biztosító a — biztosítási összegen belül — megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

* oltás, mentés,
* bontás és ideiglenes tetőépítés,
* rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,
* tervezés és hatósági engedélyezés,
* helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint
* kárenyhítés

költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

15.13. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást (épületet) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját 50 000 Ft-ig megtéríti.

16. A biztosítási szerződés megszűnése

16.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

16.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

1. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
2. Megszűnik a biztosítási szerződés

* első biztosítási díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 30. nap,
* egyszeri biztosítási díj vagy folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén a 60. nap

elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt (első díj esetén egyhavi, egyszeri vagy folytatólagos díj esetén kéthavi díj), amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti — díjjal fedezetlen— kockázatviseléssel arányos.

1. A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek — 30 nap felmondási idővel — bármelyik biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.
2. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben veszélyviselése véget ért. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

17. Egyéb rendelkezések

17.1 A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

17.2. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

17.3. A kizárások körében (13. pont) szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

17.4. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE:

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 99. §-a értelmében a biztosító és biztosítási ügynöke jogosult kezelni a biztosított (szerződő), a kedvezményezett és a károsult (a továbbiakban: ügyfél) személyes adatait, valamint a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő, a törvényben rögzített adatokat. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetőleg a személyes adatok külföldi adatkezelőhöz történő továbbításához az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges.

A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a Allianz Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t bízza meg.

A biztosító és ügynöke, illetve megbízottja a tevékenysége során tudomására jutott és biztosítási titoknak minősülő adatokat – a jogszabályokban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettség alól az érintett ügyféltől – a kiszolgáltatható titokkört megjelölve – írásban felmentést kapott.

A biztosító ügyfele saját személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
© 2007 Réki Kft. E-mail
XHTML 1.0 | CSS2