ARGOSZ Biztosító Rt.
CASCO biztosítási feltételei

2. A teljeskörű CASCO biztosítás különös szabályzata
A biztosítottak köre
A biztosítási események
A biztosított vagyontárgyak
Területi hatály
A biztosított változásbejelentési kötelmei
A biztosító szolgáltatása
Önrészesedés
Engedmények
A kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelességek
A külföldön bekövetkezett károk rendezésének feltételei
A biztosító mentesülése
Érdekmúlás
A biztosítási szerződés módosításainak esetei

2. A TELJESKÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYZATA

A Vagyonbiztosítási Általános Szabályzatban (VBSZ-96.) leírt feltételeket, az e szabályzatban foglalt különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni, a jelen szabályzat alapján kötött biztosítási szerződésekre. Jelen különös szabályzat alapján kötött szerződésekre nem vonatkoznak a VBSZ-96. V. fejezetének 1-4. pontjában leírtak.

Az Argosz Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján az alábbiak szerint meghatározott esetekben és módon megtéríti a kockázatviselés tartama alatt a biztosított vagyontárgy(ak)ban keletkezett károkat.

Lap tetejére

I. A BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

E szabályzat szempontjából a biztosított a VBSZ-96. I. fejezetének 1. pontjában megjelölt természetes vagy jogi személy.

Lap tetejére

II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen különös szabályzat alapján biztosítási esemény a törés, a lopás, az elemi kár.

* Törés:

Minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okozott (ideértve idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyontárgy(ak)ban.

* Lopás:

Minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép)járművet ellopta.

Lopáskár a rablás, valamint – a csalás, sikkasztás esetét kivéve – a jogtalan használat céljából történő önkényes elvétel is, illetve ezen időszak alatt bekövetkező rongálódás.

Lopás a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatosan keletkezett károsodás, ideértve a kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.

* Elemi kár:

A tűz, robbanás vagy a villámcsapás, a legalább 25 m/mp sebességű szélvihar, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes, vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés, jégverés, a lezúduló hótömeg károsító hatása.

2. Nem minősül biztosítási eseménynek

* a töréskár, ha az

- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő felkészüléskor keletkezett;

- nem baleseti eredetű károsodás, pl. alkatrész anyagfáradásából eredő törés, hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus károk;

- a (gép)jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkalmával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas (gép)jármű munkavégzése közben történt;

- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.

* az a lopáskár, amely a káresemény időpontjában olyan (gép)jármű alkatrészeket érintett, amelyek a (gép)járműből kiszerelt, vagy leszerelt állapotban voltak.

* az elemi kár, ha az

- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a (gép)jármű hatósági engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági engedély nélkül üzemeltetésével van okozati összefüggésben;

- olyan (gép)járműalkatrészek, vagy (gép)jármű tartozékok kára, amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy kiszerelt állapotban tároltak.

Lap tetejére

III. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Biztosítás köthető:

Személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, lakóautóra, tehergépkocsira, közúti vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, pótkocsira, személygépkocsi utánfutóra, lakókocsira.

1. Jelen szabályzat szerinti szerződéssel biztosított vagyontárgy

- a jármű eredeti gyári széria kivitelű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai,

- a KRESZ által kötelezően előírt tartozékok,

- a személy- és vagyonbiztonságot növelő tartozékok, pl. tűzoltó készülék, fejtámlák, légzsák, blokkolásgátló, kardánfék, kipörgésgátló, igazoltan beépített elektronikus riasztó, illetve egyébvédelmi rendszerek.

2. A jármű gyári alapszereltségű tartozékainak értékelése az EUROTAX „H” jelű katalógusok alapján történik.

Az EUROTAX „H”, illetve ennek hiányossága esetén a „D” jelű katalógusaiban sem szereplő járművek gyári szereltségű tartozékainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.

3. Amennyiben a járművet az első tulajdonos rendelésére készítették, vagy az első forgalomba helyezést követően használati értéket, illetve értéket növelő tartozékok kerültek beépítésre, felszerelésre, és ennek következményeként a gyárban felszerelt, illetve a gyártást követően felszerelt tartozékok meghaladják az EUROTAX „H” katalógus szerinti, illetve ennek hiányossága esetén a „D” jelű katalógus szerinti tartozékok mennyiségét vagy értékét, a biztosítás csak az említésre került katalógusok szerinti alkatrészekre, tartozékokra terjed ki.

Lap tetejére

IV. TERÜLETI HATÁLY

Jelen szabályzat szerint kötött biztosítási szerződés Európa földrajzi területén bekövetkezett, a szabályzatban meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

Lap tetejére

V. A BIZTOSÍTOTT VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELMEI

A biztosított (szerződő) 8 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak írásban a szerződéses feltételekkel összefüggő, az alábbiakban megnevezett változtatásokat:

- a lakhelynek (telephelynek) a megváltozását,

- ugyanazon lakhelynek (telephelynek) a címváltozását,

- a biztosított (szerződő) nevének változását amikor a tulajdonjog nem változott,

- a (gép)jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy motorszámának megváltozását, illetve ha a (gép)jármű hatósági minősítése megváltozik,

- a (gép)jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a tulajdonjog változását igazoló okmányt, vagy ennek másolatát csatolni kell az írásos bejelentéshez,

- a (gép)jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben úgyszintén a hatósági okmányt, vagy ennek másolatát csatolni kell az írásos bejelentéshez,

- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megrongálódását, illetve másolat készítést,

- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,

- ha a (gép)járművet valamiféle követelés biztosítékául lekötötték.

Amennyiben a biztosított (szerződő) a változásbejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet amikor a biztosított (szerződő) bizonyítja, hogy a be nem jelentett változás nem hatott közre a kockázati káresemény bekövetkezésénél.

Lap tetejére

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító kötelezettségei

* A biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült járművet a VBSZ-96. VI.4. pontja szerint megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.

* A biztosító a kárösszeget a kárrendezési jogalap, és a kár összegszerűségének megállapításához szükséges utolsó irat, dokumentáció beérkezésétől számított 15 nap alatt kifizeti, kivéve amikor a teljes járművet ellopták.

* Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, a kárösszeg kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentéstől számított 60-ik napon esedékes, feltéve, ha az említett határidőn belül a nyomozást megszüntető határozat beérkezett már a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60-ik naptól kell számítani.

* Ha az ellopott (gép)jármű, alkatrész vagy tartozék az előleg vagy a kárkifizetést követően megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a biztosítónak az előleget, vagy a kárösszeget visszafizetni, amely összeg csökkentésre kerül az esetleges károsodás miatti helyreállítási költséggel.

2. A javítással helyreállítható károk megtérítése

* A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgyak – hazai, belföldi átlagos árszínvonalának megfelelő – számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

* Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Amennyiben az alkatrész sérülése nem javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti a biztosítóm, amely költség nem lehet nagyobb mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.

* A (gép)jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági üzembentartási előírások szerint nem javítható.

* A biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költségét pedig csak akkor, ha a (gép)jármű külső felületének legalább 50 %-a fényezésre szorul.

* A helyreállítási költségből a biztosító csak a teljes újrafényezés, a kipufogó rendszer bármelyik elemének cseréjével összefüggő, az akkumulátor és a gumiköpeny pótlási költségéből von le értékemelkedést. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést a biztosító figelmen kívül hagyja.

* A biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan felmerült költségeket, maximálisan és káreseményenként, hazai belföldi viszonylatban 100.000,-Ft erejéig.

3. A totálkárok térítése

* Jelen szabályzat értelmében a biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha

- a helyreállítási költség és a járulékos költségek együttes összege eléri, illetve meghaladja a (gép)jármű (biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének 60 %-át,

- lopáskár esetén a (gép)járművet a rendőrségnél történt bejelentést követő 60 napon belül nem találják meg.

* A totálkár térítése a hazai belföldi káridőponti piaci forgalmi értéken történik, melynek meghatározására az EUROTAX „H” jelű katalógusai szolgálnak.

* A jármű új állapotban történő első forgalomba helyezésétől számított egy éven belül a biztosító a totálkáros járműnek a biztosítási esemény időpontjában fennálló, azonos új járművel való pótlási értékét téríti meg, csak és kizárólagosan az első tulajdonos részére, az eredeti szervizkönyv bemutatása esetén.

* A biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti hazai belföldi piaci forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

4. Ha a töréskár részben vagy egészben a (gép)járművezető hibájából következik be és a (gép)járművezető életkora 23 év alatt vagy 70 év felett van, a kárösszegből – az önrészesedés levonása előtt – 10 % levonásra kerül.

5. Totálkárt szenvedett (gép)járműnél a Vám- és Pénzügyőrségnek fizetendő illetéket és adót a biztosítottnak csak akkor fizeti ki a biztosító, ha a biztosított hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket megfizette.

6. A biztosító nem téríti meg az időlegesen vagy állandóan bérbeadással hasznosított (gép)jármű teljes lopáskárát, amennyiben a (gép)jármű teljes ellopása a bérleti szerződés tartama alatt következett be, és a (gép)jármű nem került meg.

7. Jelen szerződés alapján a biztosító szolgáltatása nem terjed ki az olyan személygépkocsikra és taxi üzemű kistehergépkocsikra, amelyeknél a forgalmi rendszám bérfuvarozásra jogosít.

8. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseményekkel összefüggő egyéb károkra,

- a sérült (gép)jármű időszakos, vagy teljes pótlására, vagy ennek költségfedezetére,

- a töréskárt szenvedett (gép)jármű javítás utáni értékcsökkenésére,

- a hajtó és kenőanyagokra,

- a (gép)jármű károsodásával összefüggésben másnak okozott károkra.

Lap tetejére

VII. ÖNRÉSZESEDÉS

* A biztosító a megállapított kártérítési összegből önrészesedést von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a sérült (gép)jármű szállítási költségéből sem kerül önrészesedés levonásra.

* Az önrészesedés mértékét a biztosított (szerződő) választja meg (a tarifakönyvben megtalálható és a mindenkori kockázatfogadási szabályok által behatárolt keretek között), amely százalékosan és összegszerűen meghatározott.

* A kárösszegből a választott 10 %-os vagy 20 %-os, de legalább a választott minimális önrészesedés kerül levonásra, kivéve ha a kötvény ettől eltérő tartalmú záradékot tartalmaz.

* A minimális önrészesedés alatti kárösszeg nem kerül kifizetésre.

* Ha a károsodás csak és kizárólagosan a (gép)jármű ablaküvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből minden esetben csak a választott 10 %-os vagy 20 %-os önrészesedés kerül levonásra.

Lap tetejére

VIII. ENGEDMÉNYEK

Bonus

* A határozatlan időtartamra kötött új szerződés első évét követően a szerződő bonusra (díjkedvezményre) jogosult a következő biztosítási időszakokban, ha az új biztosítási évet megelőző biztosítási évben a biztosított a casco biztosítási szerződés alapján kárigényt nem nyújtott be.

* A biztosító a más biztosító társaságnál korábban megszerzett díjkedvezményre jogosító időszakot – a szerződéskötéskor megállapított mértékben – elfogadja, amennyiben a szerződő az előző casco biztosításának megszűnésétől számított 6 hónapon belül a biztosítónál teljes körű, határozatlan időtartamra szóló casco biztosítási szerződést köt, és a kármentesen eltelt időszakot az előző biztosító társaság írásban igazolja.

* A bonusra jogosító időtartam megszakad, és a következő biztosítási év első napjától újra kezdődik, ha a biztosító casco biztosítási szerződés alapján teljesített. Ha a kifizetett kárösszeg a biztosító részére teljeskörűen megtérül, akkor a bonusra való jogosultság folyamatos.

* A már megszerzett, bonusra jogosító kedvezmény megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folytatódik, ha a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül a biztosított új, teljeskörű határozatlan időtartamú szerződést köt a biztosítónál, kivéve a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését.

* A bonus mértéke egy kármentes év után 15 %,

* Második kármentes év után 30 %,

* Harmadik kármentes év után 50 %.

A bonus miatti díjkedvezmény mértéke maximálisan 50 % lehet.

2. A díjfizetés választott gyakoriságának (éves, féléves, negyedéves) függvényében a szerződő díj engedményre jogosult.

Lap tetejére

IX. A KÁRIGÉNY BEJELENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK

A VBSZ-96 VI. pontjában foglalt kötelezettségeken túlmenően a következő kötelezettségek terhelik a szerződőt.

* A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni.

* A kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:

- a jármű forgalmi engedélyét,

- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

- szabálysértési vagy büntető eljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát és a nyomozást megszüntető határozatot,

- teljes gépkocsi lopás esetén a (gép)jármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,

- teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a (gép)jármű összes kulcsait és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit tartozik a biztosítónak leadni,

- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,

- minden egyéb olyan okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kárösszeg elbírálásához szükséges.

Ha az ellopott jármű, vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Lap tetejére

X. A KÜLFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT KÁROK RENDEZÉSÉNEK FELTÉTELEI

* Ha a külföldön bekövetkezett kár miatt a (gép)jármű mozgásképtelenné vált, azt a biztosító által közzétett címlistán található külföldi biztosító társaságnál (továbbiakban külföldi megbízott) is be kell jelenteni. Ennek elmulasztásából eredő többletköltségeket a biztosító nem vállalja magára.

* A biztosított köteles külföldi megbízottnál igazolni a biztosítási fedezetet (a casco biztosítási kötvénnyel vagy a biztosító által kiadott igazolással).

* A biztosító külföldi megbízottja a segítségnyújtás keretei között intézkedik a szükségjavításról vagy ha ez nem lehetséges, az esetben a biztosító a gazdaságosság keretein belül intézkedik a (gép)jármű hazaszállításáról.

* Ha a biztosított eltér a külföldi megbízott vagy a biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen felmerülő többletköltségeket maga viseli.

* A biztosító külföldi megbízottja a biztosító költségére csak a segítségnyújtás erejéig vehető igénybe, a (gép)jármű végleges javítására Magyarországon kerülhet sor.

* A biztosító – bizonylatok ellenében – utólag és forint fizetőeszközben téríti meg a járműben korábban utazó személyek hazatérésének költségét gyorsvonat II. o. díjszabásának megfelelően, ha a (gép)jármű biztosítási esemény kapcsán üzemképtelenné vált, szükségjavítással nem helyezhető üzembe, illetve ha az egész járművet ellopták.

* A biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagyható véglegesen külföldön.

* A külföldön keletkezett kár helyreállítási költségéből a külföldi megbízott önrészesedést nem von le, azt Magyarországon számolják el.

Lap tetejére

XI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

A VBSZ-96 IX. fejezetében foglaltakon túlmenően mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól, ha

* a VBSZ-96 IX. fejezetében meghatározott személyek, vagy ezek tudtával más személy

- a (gép)járművet az adott kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül, vagy

- 0,8 ezreléket elérő vagy azt meghaladó alkoholos befolyásoltság állapotában, vagy

- kábítószeres vagy bódítószeres befolyásoltság állapotában vezette,

és a kár ezekkel okozati összefüggésbe keletkezett,

- a kár szakszerűtlen üzemeltetésből ered,

- a (gép)járműnek a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapota volt a közvetlen oka a balesetnek,

- a tűzrendészeti illetve a vagyonbiztonsági szabályokat megszegték.

* A biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a személygépkocsi, terepjáró személygépkocsi, kistehergépkocsi (a megengedett össztömeg nem haladja meg a 3500 kg-ot), kisbusz (amelynél a szállítható személyek száma maximálisan 9 fő) és lakóautó esetén a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg. A védelmi rendszer meglétét a tulajdonosnak (szerződőnek) kell dokumentáltan igazolnia az ajánlat megtételének, és a kár bekövetkeztének időpontjában.

A lopáskár esetén a biztosítottnak bizonyítania kell, hogy az előírt védelmi berendezések a gépjárműben beszerelt állapotban voltak és működtek.

A gépjármű védettségi szintje a díjosztályi besorolás függvénye, ha díjkategória

1 és 10 között van akkor semmiféle védelmi rendszer nem szükséges,

11 és 18 között van, akkor

* az ablaküvegekbe be kell gravíroztatni a forgalmi rendszámot, vám rendszámos gépjármű esetében az alvázszám, jobbról számított utolsó hat karakterét kell az ablaküvegekbe gravírozni,

* a gravírozás mellett a gépjárműben beszerelt állapotban kell lenni egy olyan aktív elektronikus riasztó rendszernek, amely a gépjármű elleni támadás esetén a környezet számára nyílt hang és fényjelzést ad, és riasztás esetén megakadályozza a motor üzembe helyezését,

* az indításgátló (immobiliser), a passzív elektronikus rendszer beszerelt állapota és az ablaküvegek gravírozása elfogadott védelmi rendszer,

* a passzív vagy aktív elektronikus, vagy az utólagos megtalálást elősegítő rendszerek valamelyikének beszerelt állapota és az ablaküvegek gravírozása elfogadott védelem,

18 feletti, akkor

* a gépjármű ablaküvegeinek gravírozása, és az indításgátló beszerelt állapota a minimális követelmény.

A védelmi rendszerek alkalmasságának értékelése a biztosító részéről a Magyar Biztosítók Szövetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott minősítési rendszer alapján történik.

Lap tetejére

XII. ÉRDEKMÚLÁS

Érdekmúlás címén megszűnik a szerződés

1. a kockázati (biztosítási) esemény napján, amennyiben ennek következtében a (gép)jármű javítással történő helyreállítása gazdaságtalan, illetve az megsemmisült, vagy ellopták, az nem került meg, és a biztosító teljesített,

2. a (gép)járművel összefüggő tulajdonjog változás napján,

3. azon a napon amikor a kockázati (biztosítási) esemény lehetetlenné válik.

Az 1. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót a biztosítási évfordulóig illeti meg a díj, és az évfordulóig hátralévő időszakra a díjat a kártérítési összegből jogosult levonni.

A 2-3. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót az érdekmúlás tárgyhónapjának végéig illeti meg díj.

Lap tetejére

XIII. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK ESETEI

* A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fennállása alatt a jelen általános biztosítási feltételek és ezzel a szerződés tartalma, a biztosított (gép)jármű díjbesorolása, valamint a biztosítási díja a következő biztosítási év első napjával kezdődő hatállyal módosulhat.

* A biztosító az előbbi bekezdésben megnevezett módosításokról a következő biztosítási év kezdete előtt 60 nappal a szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő levélen közölni kell a módosítás elfogadásának, illetve le nem fogadásának szabályait. A módosító javaslatot tartalmazó levél megküldésének elmaradása esetén a casco szerződés az eredeti tartalommal érvényben marad.

* Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az értesítő levél kézhez vételét követően a casco biztosítási szerződést írásban felmondhatja a biztosítási év utolsó napjára, azonban a felmondó levélnek a biztosítóhoz az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie. Amennyiben a szerződő nem él a felmondás jogával, akkor a szerződés a levélben közölt változásokkal marad hatályban.
© 2007 Réki Kft. E-mail
XHTML 1.0 | CSS2