ARGOSZ Biztosító Rt.
CASCO biztosítási feltételei

1. Vagyonbiztosítási általános szabályzat
Vagyonbiztosítási általános szabályzat
Változás bejelentési kötelezettség
A biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége
Többszörös biztosítás
A kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás
A kárbejelentési kötelezettség
A biztosító szolgáltatása
A kármegelőzés szabályai
Mentesülése a biztosított jogellenes magatartás miatt
Káresemény utáni kötelmek
Törvényi engedményi jog
Egyéb rendelkezések

1. VAGYONBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA

Jelen vagyonbiztosítási szabályzat azokat az általános feltételeket tartalmazza, amelyeket az Argosz Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire, illetve a biztosítási szerződések vagyonbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivatkozással kötötték.

A biztosító jelen szabályzat és az egyes biztosítások különös és kiegészítő szabályzatai szerint meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően legfeljebb a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.

A biztosítási szerződés részét képezik: ajánlat, ajánlati részletezők, kérdőívek, kötvény, kötvényrészletezők, záradékok, valamint a hivatkozott szabályzatok.

A biztosítási események meghatározását és a biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő szabályzatok, valamint a záradékok tartalmazzák.

Lap tetejére

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KÖTÉSE, KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, (továbbiakban: biztosított) vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (továbbiakban: szerződő).

Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltételeket a különös szabályzatok tartalmazzák.

3. A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.

4. A szerződés akkor is létrejön, ha a szerződő (biztosított) ajánlatára a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szerződő (biztosított) kérésére a biztosító ebben az esetben is köteles kiszolgáltatni a kötvényt.

5. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire a szerződő (biztosított) köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

6. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

7. A szerződő (biztosított) minden bejelentését és nyilatkozatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.

Lap tetejére

II. VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. Szerződéskötés után a szerződő (biztosított) köteles a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról a biztosítót haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban értesíteni.

2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

H a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

E szabályzat szempontjából lényeges körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő, mellékletek bármely adata.

3. A szerződő (biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás bejelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.

4. A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség (I. fejezet 6. pont) megsértésére szóló szabályt kell alkalmazni.

Lap tetejére

III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ FIZETÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek.

A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfizetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződő) a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik.

2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat tekinti befizetettnek.

3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.

4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

5. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodtak meg – határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy év, a biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény) tartalmazza.

6. A biztosítási díj esedékességétől – amely időpontot a díjesedékességi értesítő tartalmazza – számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A díjesedékességi értesítő nem minősül felszólítónak.

8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik, és a biztosítót a hónap végéig járó biztosítási díj illeti meg.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg.

A szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselés véget ért.

10. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, az háromévig nem mondható fel. Amennyiben a szerződő (biztosított) hibájából a szerződés a határidő lejárta előtt megszűnik, a szerződő köteles a tartamengedményt visszafizetni.

11. A határozatlan időre kötött szerződést a felek kizárólag írásban, ajánlott levélben a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő 30 nap.

A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Lap tetejére

IV. TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

1. Ha a szerződő (biztosított) valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval.

2. Többszörös biztosítás esetén a későbbi időpontban kötött szerződés a korábban létrejött szerződéssel megegyező kockázatra és biztosítási összegre vonatkozóan semmis.

Lap tetejére

V. A KÁRTÉRÍTÉS TERJEDELME, ALULBIZTOSÍTÁS, TÚLBIZTOSÍTÁS

1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

2. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre külön-külön kell megállapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös szabályzatok rögzítik.

3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

4. Az V/3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a különös szabályzatokban részletezettek szerint.

5. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.

6. A biztosító szolgáltatása a közvetett károkra nem terjed ki.

Lap tetejére

VI. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és akár bekövetkezésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő – a biztosítottat, szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös szabályzatokban kerülnek meghatározásra.

4. A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.

5. A szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat – a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére – bármikor rendelkezésre kel bocsátania.

6. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségeit a megbízó fizeti.

Lap tetejére

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

2. A biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

3. A biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata biztosítóhoz beérkezett.

4. A biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, amíg,

a) a biztosított pénzfelvételi jogosultságát nem igazolja,

b) a káreseménnyel kapcsolatban a biztosított (szerződő) ellen indult büntető eljárás jogerősen be nem fejeződik.

5. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított 2 év alatt, ha a biztosított gazdálkodó szervezet az esedékességtől számított 1 év alatt évülnek el.

6. A biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az éves biztosítási díj.

7. A biztosított a kárra bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által kifizetett összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni.

8. Amennyiben a biztosított ÁFA-visszatérítésre jogosult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a biztosító a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.

9. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közrehatott a károsodásban, a biztosító a kárt annyiban téríti meg, amennyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.

Lap tetejére

VIII. A KÁRMEGELŐZÉS SZABÁLYAI

1. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.

2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen – szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együttműködve – bármikor ellenőrizni.

Lap tetejére

IX. MENTESÜLÉS A BIZTOSÍTOTT JOGELLENES MAGATARTÁS MIATT

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen – a biztosított, illetőleg a szerződő fél vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akinek e minőségben feladatköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése – szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Ha a biztosított (szerződő) jogi személy, a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a biztosítónak a IX/2. pontban felsorolt mentesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)

4. A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított (szerződőt), vagy valamely a gazdálkodó szervezetnél felelős vezető beosztást betöltő személyt az okozott kár, vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen elmarasztalták.

5. Ezek a szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megszegésének eseteire is érvényesek.

Lap tetejére

X. KÁRESEMÉNY UTÁNI KÖTELMEK

1. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés megkezdéséig (VI/4.) a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges.

2. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, akkor a biztosító kötelezettsége nem áll be.

Lap tetejére

XI. TÖRVÉNYI ENGEDMÉNYI JOG

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

Lap tetejére

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

a) a biztosított (szerződő) által okozott olyan károkra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi hatály kiterjesztése esetén az illető ország jogszabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kockázatok egyéb biztosításokkal fedezhetők.

b) olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra.

c) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, vagy radioaktív szennyeződés által okozott károkra.

d) a szabályzatokban a biztosításból kizárt eseményekre.

2. A biztosító és a szerződő (biztosított) – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.

3. Ezen általános szabályzatban és a különös vagy kiegészítő szabályzatokban, záradékokban nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
© 2007 Réki Kft. E-mail
XHTML 1.0 | CSS2