"Réki" Biztosítás Közvetítő Kft.
...mert velünk megtakarít!
Allianz Hungária Biztosító
Rt.
252-es módozatú CASCO szabályzat
I. Gépjármű alap casco biztosítás általános feltételei
Időbeli hatálya
Területi hatálya
Biztosított vagyontárgyak
Biztosítási események
A biztosítással nem fedezett károk, káresemények, kárenyhítési kötelezettség
A biztosító mentesülése
Szerződésviselés, kockázatviselés
Díjfizetés, díjengedmények
A biztosított változásbejelentési kötelezettsége
Biztosítási szolgáltatások, önrészesedés
A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor
A biztosítási szolgáltatás teljesítése
A szerződés módosítása
A szerződés megszűnése
Elévülés
Határidők számítása
A biztosító visszakövetelési joga
Egyéb rendelkezések
I. Gépjármű alap casco biztosítás általános feltételei
Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött alap casco biztosítási szerződés alapján – a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi- és lopáskárt önrészesedés levonásával, forintban téríti meg az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben.
A felek jogviszonyára a jelen szerződési feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és egyéb hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lap tetejére
Időbeli hatály
1. A szerződés határozatlan időtartamra szól; a biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdetének (biztosítási évfordulónak) napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Lap tetejére
Területi hatály
2. a/ A szerződés – a b/ és c/ pontban foglaltak figyelembevétele mellett – Európában, valamint Törökország egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
b/ a szerződés hatálya – Észtország, Lettország és Litvánia kivételével – nem terjed ki a volt Szovjetunió területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
c/ a szerződés a Jugoszláv Köztársaság és Bosznia-Hercegovina területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nem nyújt fedezetet.
Lap tetejére
Biztosított vagyontárgyak
3. A szerződés a belföldi forgalmi rendszámmal ellátott biztosított (gép)jármű széria-kivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen kivitelű alkatrészeire és tartozékaira; továbbá a (gép)jármű rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira (biztonsági övekre, biztonsági gyermekülés(ek)re,
1 db vonókötélre (légfékes jármű kivételével) vagy 1 db vonórúdra, 2 db kerékkitámasztó ékre, valamint az igazoltan beépített riasztó- vagy lopásgátló berendezésre terjed ki; alkatrészek, tartozékok esetében feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésüknek megfelelően – a (gép)járműbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak.
Lap tetejére
Biztosítási események
4. Biztosítási eseménynek minősül
a/ a biztosított (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát (l. a 3. pontot) károsító tűz, villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/mp sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár (a továbbiakban: elemi kár).
A biztosítási szolgáltatásokat illetően elemi kárnak minősül a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a (gép)jármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső eredetű tűznek a (gép)járműre történő átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár;
b/ a biztosított (gép)jármű, alkatrész, vagy tartozék (l. a 3. pontot) ellopása, elrablása; a (gép)jármű önkényes elvétele (az alább említett kivételekkel); valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése (a továbbiakban: lopáskár).
A biztosítási szolgáltatásokat illetően lopáskárnak minősül, ha az elkövető
a megfelelően lezárt, az ajánlaton illetve annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett, a lopás időpontjában is működő riasztó- vagy lopásgátló berendezéssel ellátott (gép)járműbe, illetve a tárolására szolgáló, megfelelően – de legalább biztonsági zárral – lezárt helyiségbe jogtalanul behatolva a (gép)járművet ellopta, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott (gép)jármű jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette; illetve azt elrabolta és az nem, vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);
a teljes (gép)jármű eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait (l. a 3. pontot) ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékra utaló kísérletével okozott kárt a megfelelően lezárt (gép)járműben, alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részleges lopáskár).
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a (gép)jármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is működtethető.
Lap tetejére
A biztosítással nem fedezett károk, kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A) A biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások
5. A casco biztosítás nem terjed ki:
a/ a biztosított (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát (l. a 3. pontot) ért olyan károkra, amelyek
aa/ háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben,
ab/ verseny vagy arra való felkészülés során,
ac/ sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkeztek;
b/ a olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek
ba/ a hatósági engedély nélkül átalakított (gép)járműben ezen átalakítással, vagy
bb/ a (gép)járműnek az alap casco biztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be;
c/ a (gép)járműnek
ca/ attól elkülönítve (pl. garázsban, műhelyben, lakásban) tartott bármely alkatrészére, tartozékára pót-, vagy tartalékalkatrészére;
cb/ a rendeltetésszerű használatához jogszabályban kötelezően előírtak kivételével az olyan alkatrészeit, tartozékait ért elemi vagy lopáskárra, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tartalékként, a (gép)járműben tároltak a káresemény időpontjában;
d/ a hatóságilag engedélyezett (foglalkozásszerű) bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított (gép)jármű teljes lopáskárára, ha az a bérleti szerződés tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.
e/ arra az esetre, ha a (gép)jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye a lopáskor a járműben volt.
B) A biztosított kármegelőzési kárenyhítési kötelezettsége
A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles
* mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.
* az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopásgátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.
* a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha sérülés folytán a gépkocsi jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik. A sérült (gép)jármű üvegezésének javítási költsége a szerződőt (biztosítottat) terheli, ha erre a szerződés egyébként nem nyújt fedezetet.
* a nem megfelelően zárható (gép)jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.
A gépjármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt javítási költségének 50 %-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított gépkocsi bemutatása esetén a biztosító viseli.
Ha a zár sérülése az alap casco biztosítási szerződés értelmében biztosítási eseménynek minősül, a biztosító a szerződés szerinti helyreállítási költségen felül a fentiek szerint szükségessé vált – azzal összefüggésben felmerült – kármegelőzés költségeinek 50 %-át is megtéríti.
Lap tetejére
A biztosító mentesülése
6. Mentesül a biztosító a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
* a biztosított (szerződő) természetes vagy velük együtt élő hozzátartozójuk; illetőleg
* a biztosított jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezetője, illetve vezető beosztású, valamint a (gép)járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja (tagja, megbízottja) jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül különösen az 5. pont B) A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége részben felsoroltak megszegése, valamint a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos megsértése miatt bekövetkező tűz-, illetve robbanáskár, mely a biztosító mentesülésére ad alapot.
Lap tetejére
Szerződéskötés, kockázatviselés
A) Szerződéskötési előírások
7. a/ Casco biztosítási szerződést csak az köthet, aki a (gép)jármű megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött szerződés jogszabályba ütközik, ezért az – létrejöttének időpontjára visszamenőleg – semmis.
A szerződés más természetes vagy jogi személyre nem ruházható át.
b/ A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – legkésőbb az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított tizenötödik nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító e 15 napos – törvényes – határidőn belül nem nyilatkozott az ajánlatra, és a kötvényt csak ezt követően állítja ki.
c/ Ha a biztosító a fenti 15 napos határidőn belül – írásban – visszautasította az ajánlatot, a szerződés nem jön létre, és így szolgáltatási kötelezettsége nem áll be a biztosításra felajánlott (gép)járműben (alkatrészeiben, tartozékaiban) addig bekövetkezett károsodásokra. A biztosító a befizetett – első – díjat (díjrészletet) az ajánlatot elbíráló hálózati szervéhez történt beérkezéstől számított 15 napon belül köteles az ajánlattevőnek visszautalni.
B) A kockázatviselés kezdete
d/ A biztosító kockázatviselése
da/ az azt követő nap 0 órájától megkezdődik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett első éves díjának vagy megállapodás szerinti első díjrészletének (a továbbiakban: első díj) átvételét a biztosító képviselője (megbízottja) nyugtázta;
db/ azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc szerint megjelölt) időpontjától megkezdődik, ha az ajánlaton rögzítették, hogy a biztosító az elsőd íjnak csekken történő befizetésére halasztást adott, illetve azt a biztosító díjlehívási megbízás alapján – jogosult a biztosított (szerződő) folyószámlájáról lehívni;
feltéve bármely esetben, hogy a szerződés utóbb létrejött (l. a fenti b/ pontot).
A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének egyéb más időpontjában is. A kockázatviselés kezdetének időpontját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Lap tetejére
Díjfizetés, díjengedmény
8. a/ A casco biztosítás díj egy biztosítás évre (biztosítási időszakra) vonatkozik, amely – a felek megállapodása szerint – egy összegben vagy félévi, negyedévi, illetve havi részletfizetéssel is (díjfizetési gyakoriság) fizethető. A biztosítás díját – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azokat az eseteket, amikor annak időarányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.
b/ Az évi díjfizetés mellett megállapított díj a biztosítás éves alapdíjának minősül. Ehhez képest a biztosító pótlékkal állapítja meg a biztosítás éves díját, ha a szerződést fél- vagy negyedévenkénti, illetőleg havi díjfizetés vállalásával kötötte meg a biztosított (szerződő).
c/ A biztosításnak a szerződés létrejöttekor esedékes első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő díjesedékesség időpontjáig illeti meg a biztosítót, kivéve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ebben az esetben a következő időszakra járó díjat is meg kell fizetni. A 30 napnál rövidebb időtartamra a biztosító a díjat időarányosan számítja ki, amelyet
ca/ készpénzfizetés esetén (l. a 7. d/da pontot) az ajánlat aláírásakor kell megfizetni;
cb/ díjhalasztás esetén (l. a 7. d/db pontot) – a megküldött csekk(ek) felhasználásával – legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni.
d/ A folytatólagos
* évi (egy összegben fizetett) díjak minden további biztosítási év első napján;
* fél- vagy negyedévi díjrészletek minden további fél-, illetve negyedévének első napján;
* a havi díjrészletek minden hónap első napján esedékesek. Ezen időpontokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
A biztosítási év kezdete:
a biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatkezdet napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
A folytatólagos díjakat (díjrészleteket) az esedékességük időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni.
Lap tetejére
A biztosított változásbejelentési kötelezettsége
9. A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződést kezelő hálózati egységnél a szerződés megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
* a biztosított (szerződő) nevének a tulajdonjog változása nélküli megváltozását,
* a lakhely (telephely) megváltozását,
* a (gép)jármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, felépítményének megváltozását,
* a (gép)jármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),
* jogi személy szerződő (biztosított) egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését,
* a (gép)jármű forgalomból való kivonását,
* a (gép)jármű garanciális cserére történő leadását.
A biztosított (szerződ) 8 napon belül köteles írásban bejelenteni
* az ajtó vagy kormányzár cseréjét,
* az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,
* az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,
* a (gép)jármű használati módjának megváltozását (pl.: bérbeadás),
* ha a (gép)járművet követelés biztosítékául lekötötték,
* a riasztó vagy lopásgátló berendezés cseréjét.
A változásbejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Lap tetejére
Biztosítási szolgáltatások, önrészesedés
A) Szolgáltatások
10. a/ A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott (gép)járművet, alkatrészét vagy tartozékát (l. a 3. pontot) káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.
aa/ A káridőponti érték megállapításának alapjául a biztosított (gép)járműnek a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (a továbbiakban: katalógusérték) szolgál.
Eladási árjegyzés hiányában a biztosított gépkocsi műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus(ok) használt és új értékének aránya alapján kell – figyelemmel az adott típus eltéréseire – a katalógusértéket meghatározni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az értékarányt a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni. A biztosító a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembevételével állapítja meg a biztosított (gép)jármű káridőponti értékét, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át.
A (gép)jármű káridőponti értéke alapján történő térítés csak akkor indokolt, ha
* az ellopott (gép)jármű nem került meg, vagy
* a sérült (gép)jármű helyreállításának várható, és a jelen szerződés szerint térítendő költsége eléri a káridőponti érték 80%-át. Ha a várható költség a 80%-os határ alatt marad, akkor a helyreállítás költségét téríti meg a biztosító.
ab/ Az ellopott vagy javíthatatlan alkatrész, tartozék káridőponti értékén az illetékes vezérképviselet vagy annak hiányában a gyártó által megállapított, a káresemény időpontjában érvényes árának az értékemelkedéssel csökkentett része értendő.
ac/ A biztosító a javítási munkadíjakat a hazai átlagos szinten téríti.
b/ Ha a biztosítást – a c/ pontban felsorolt járművek kivételével – személygépkocsira, autóbuszra vagy camping járműre kötötték, és a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétől) számított hat éven belül következett be, akkor a biztosító
* a sérült akkumulátort, gumiabroncsot, a kopó alkatrészeket, továbbá a kipufogó rendszer elemeit (pl. kipufogó csöveket, dobokat, katalizátort, stb. és ezek felfüggesztő elemeit) az elhasználódásukkal arányos anyagköltség levonásával;
* az elektro-akusztikai berendezéseket és tartozékait (pl. rádió, hangszóró, stb.) káridőponti értékükön;
* a (gép)jármű teljes (külső, vagy külső és belső) fényezésének összköltségét értékemelkedés levonásával;
* a többi alkatrészt, tartozékot pedig – feltéve, hogy azok a káresemény bekövetkezte előtt sértetlenek voltak – értékemelkedés levonása nélkül téríti meg.
c/ Ha a biztosítást foglalkozásszerű személyfuvarozói tevékenységre használt és/vagy bérbeadással hasznosított személygépkocsira, autóbuszra, camping járműre, továbbá - a használat jellegétől függetlenül – terepjáróra vagy bármilyen más (gép)járműfajtára kötötték, és a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétől) számított négy éven belül következett be, akkor a biztosító ugyancsak a b/ pontban részletezettek szerint jár el.
d/ Az első forgalomba helyezéstől számított hat (l. b/ pontot), illetve négy év (l. c/ pontot) eltelte után a biztosító a helyreállításhoz szükségessé vált bármely alkatrész-, illetve tartozékcsere anyagköltségeit is értékemelkedés levonásával téríti meg.
e/ Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
f/ A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, használt alkatrész, stb.) forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a maradványok átvételére nem köteles.
g/ A biztosító megtéríti a sérült (gép)jármű mentéséhez vagy helyreállításához szükséges egyszeri (indokolt) szállítási költséget).
h/ A biztosító szolgáltatás nem terjed ki:
* a (gép)járműben keletkezett értékcsökkenésre,
* a (gép)jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos költségekre,
* a (gép)járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon, stb.),
* a sérült (gép)jármű más járművel történő ideiglenes pótlásának, vagy a gazdaságosan nem javítható, illetve ellopott (gép)jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre,
* a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra,
* a biztosított (gép)jármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
* a gazdaságosan helyre nem állítható vagy ellopott – devizakülföldi személy tulajdonában lévő – (gép)jármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,
* a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.
B) Önrészesedés
i/ Ha a biztosító a (gép)járművet, alkatrészeit, tartozékait ért káresemény kapcsán nyújt szolgáltatást, akkor az előző a-h/ pontokban foglaltak szerint megállapított kárból – káreseményenként – a szerződésben vállalt önrészesedés összegét a biztosított maga viseli.
Lap tetejére
A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága
A) A biztosított kötelezettségei
11. a/ a biztosítási eseményt két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosított lakhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes gépjármű-kárrendezési szervnél. A (gép)járműben keletkezett tűz- és robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál, a lopáskárt pedig a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni.
A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító felhívására a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának az ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben előírt kötelezettségeket nem teljesíti vagy jelentős tényeket, adatokat, körülményeket elhallgat, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
b/ A casco biztosítási kárigény érvényesítésekor a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni:
* a casco biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésről szóló igazolást,
* szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
* elemi, tűz-, illetve robbanáskár esetén a (gép)jármű forgalmi engedélyét, és ha tűz- vagy robbanáskár keletkezett, a tűzrendészeti hatóság határozatát is,
* lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, a nyomozást megszüntető határozatot, a gépjármű forgalmi engedélyét vagy annak a rendőrség által kiállított hiteles másolatát és a rendszámtáblát visszavonó határozatot is,
* minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükséges.
c/ Teljes lopáskár esetén a szerződő (biztosított) a kár bejelentésekor az ajánlaton, illetőleg a változásbejelentőn feltüntetett számú és típusú kulcsot is tartozik a biztosítónak leadni az ajánlaton, illetve az annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett riasztó- vagy lopásgátló berendezés működéséhez szükséges eszközökkel együtt.
d/ a biztosított a kárfelvételig, legkésőbb azonban a bejelentésből számított öt nap elteltéig köteles a sérült (gép)járművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak annyiban változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges; köteles továbbá a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni, és a helyreállítás megkezdése előtt betartani a biztosítónak a kár enyhítése érdekében adott iránymutatásait.
B) A biztosító ellenőrzési jogosultsága
e/ a biztosító jogosult a sérült (gép)járművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni.
f/ A biztosító jogosult a zárak és – az ajánlaton illetve, annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett – riasztó- vagy lopásgátló berendezések működőképességét ellenőrizni.
Lap tetejére
A biztosítási szolgáltatás teljesítése
12. a/ A biztosító – a b-c) pontokban foglaltak kivételével – a kárbejelentés érkezési időpontjától számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b/ Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
c/ A teljes (gép)jármű ellopása esetén, ha az – időközben – nem került meg, a kártérítési összeg legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60-ik napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszűntető határozat már beérkezett a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt e 60-ik naptól kell számítani.
Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.
d/ Ha az ellopott (gép)jármű, alkatrész, tartozék a lopáskár megtérítése vagy előleg folyósítása után megkerült, a biztosított (szerződő) köteles e tényt a biztosítónál 15 napon belül bejelenteni és egyidejűleg közölni, hogy arra igényt tart-e.
Ha a biztosított a megkerült (gép)járműre, alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor a felszólítástól számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a biztosítási szolgáltatás összegét, illetve annak a biztosított vagyontárgyakban – a lopással összefüggésben – keletkezett kár összegével csökkentett részét.
Lap tetejére
A szerződés módosítása
13. a felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fennállása alatt – alapos okból – a biztosított (gép)jármű díjbesorolását, valamint a biztosítás díját, a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal a biztosító módosíthatja.
A szerződés módosításának esetei:
A biztosítás díja módosítható, ha az előző év során a kárráfordítások és a díjbevétel aránya kedvezőtlenül változik meg, továbbá, ha a biztosított (szerződő) vagy a (gép)jármű adataiban olyan változás következett be, mely érinti a biztosítás díját.
A szerződés módosításának módja:
a) A biztosító a fenti módosítás(ok)ról a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal köteles a biztosítottat írásban értesíteni. A biztosítónak egyidejűleg figyelmeztetnie kell a biztosítottat (szerződőt) a b) pontban foglalt következményre. A figyelmeztetés elmaradása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
b) Ha a biztosított a módosítást nem fogadja el, akkor az arról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (l. a 16. pontot!). Ha a biztosított (szerződő) nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.
Lap tetejére
A szerződés megszűnése
A) Díjnemfizetés
14. a/ A biztosítási év kezdetének időpontjától (l. a 8. d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiro) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti első díját nem fizette be a biztosító számlájára.
Díjhalasztás esetén a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.
b/ A folytatólagos biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől (l. a 8.d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerződés és a biztosító kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
c/ A biztosító a szerződés b/ pont szerinti megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat (szerződőt) a folytatólagos díj megfizetésére írásban felszólította. Ha a felszólítás eredménytelen maradt, és a biztosító nem élt a bírósági út igénybevételével, akkor a szerződés és a kockázatviselés az elmulasztott esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével szűnik meg.
d/ az a-c/ pontok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha az első halasztott vagy folytatólagos díj lehívására a biztosított (szerződő) mulasztása következtében előállt folyószámlahiány miatt nem kerülhetett sor.
e/ A szerződésnek a a-c/ pontok szerinti megszűnéséig fennállott kockázatviselésére tekintettel a biztosítót megilleti az időarányos (első, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet.
f/ Ha a fenti respiro időtartama(i) alatt bekövetkezett, de a szerződés a-e/ pontjai szerinti megszűnésének beállta után bejelentett – érdekmúlási oknak minősülő (l. a 15. a/ pontot) – káresemény kapcsán a biztosító szolgáltatást nyújt, akkor jogosult annak összegéből a biztosítási év végéig járó teljes díjhátralékot levonni.
g/ Az e/ pont szerint követelt díj behajtása, illetve az f/ pont szerint nyújtott szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem állítja vissza a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés érvényét.
h/ A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés az elmulasztott esedékes – első vagy folytatólagos – díj (díjrészlet) utólagos megfizetésével sem helyezhető érvénybe. A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos (első, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet kivételével – a szerződést kezelő hálózati egységéhez történt beérkezéstől számított 15 napon belül köteles visszautalni a volt biztosított (szerződő) részére.
i/ A biztosítót a fenti e-f/, illetve h/ pontok szerint megillető időarányos díjrészletek alapja a szerződésben előírt évi díj 1/360-ad része.
B) Érdekmúlás
15. Érdekmúlás címén megszűnik a szerződés:
a/ a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott (gép)jármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;
b/ a (gép)jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás napján (kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerződő) örököse írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést saját nevében fenn kívánja tartani);
c/ azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított (gép)jármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.
Az a/ pont alatti esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.
A b-c/ pont alatti esetekben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj; az azt követő időszakra is kiegyenlített, időarányos díjat – az érdekmúlás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – visszautalja a volt biztosítottnak (szerződőnek).
A biztosítót, illetve a biztosítottat megillető időarányos díjak (díjrészletek) alapját a szerződésben előírt évi díj 1/360-ad része képezi.
C) A biztosítási szerződés felmondása
16. A jelen, határozatlan időtartamú biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja.
A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.
Lap tetejére
Elévülés
17. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év letelte után elévülnek.
Lap tetejére
Határidők számítása
18. A jelen szerződésben napokban megadott határidőkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
Lap tetejére
A biztosító visszakövetelési joga
19. Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (szerződőt) illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az
* a biztosított (szerződő) természetes személynek vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg
* a biztosított jogi személy, továbbá jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet (a továbbiakban: munkáltató) vezetője, illetve vezető beosztású, valamint a (gép)járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja (tagja, megbízottja).
Ha a (gép)járművet a biztosított (szerződő) engedélyével használták vagy tartották birtokban, a biztosító e visszakövetelési jogát
a/ a használóval, bérlővel, továbbá a biztosított munkáltatónak az előző felsorolásban nem szereplő, más alkalmazottjával (tagjával) szemben csak akkor érvényesíti, ha az a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt jogellenesen és szándékosan, vagy a jelen feltételek 6. pontjában megjelölt magatartással súlyosan gondatlanul okozta.
b/ a bekövetkezett káresetekért felelős olyan kívülálló személlyel szemben érvényesíti, akit a (gép)járművel kapcsolatos javítás, karbantartás vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg.
Lap tetejére
Egyéb rendelkezések
A) Kiegészítő biztosítások
20. A jelen (gép)jármű alap casco biztosítási szerződéshez, azzal egyidejűleg vagy hatálya alatt bármikor, - külön díj ellenében –
kiegészítő
* (gép)jármű-törésbiztosítás,
* (gép)jármű-ablaküvegbiztosítás,
* extratartozék-biztosítás és/vagy
* HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás,
* kölcsöngépjármű-biztosítás,
* kizárólag gépjárműre szóló alapszerződéshez – baleset-biztosítás is megköthető.
B) Külön feltételek külföldi utazás esetére
21. A biztosított (gép)járművel történő külföldi utazás előtt be kell szerezni a biztosítótól az alap- és az ahhoz kötött kiegészítő casco biztosítási szerződés(ek) érvényességét tanúsító igazolást, a külföldi tájékoztatót, valamint a külföldi biztosítóintézetek címjegyzékét.
A külföldön bekövetkezett és a biztosító kockázatviselésének körébe tartozó káreseményeket csak akkor kell a címjegyzékben feltüntetett, illetékes külföldi biztosítóintézetnél bejelenteni, ha azok kapcsán segítségnyújtás igénybevétele indokolt.
A (gép)járműnek, alkatrészeinek, tartozékainak (l. a 3. pontot) külön biztosított extratartozékainak ellopását vagy elrablását a külföldi rendőrhatóságnál kell bejelenteni, és az erről szóló igazolást hazaérkezés után a biztosítónak be kell mutatni. Ha az ellopott vagy elrabolt (gép)jármű nem került meg, akkor a káreseményt a hazaérkezést követően haladéktalanul be kell jelenteni a lakhely (telephely) szerint illetékes rendőrhatóságnál is; az erről szóló igazolást ugyancsak be kell mutatni a biztosítónak.
A külföldi biztosítóintézet – a segítségnyújtás keretében – önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált (gép)jármű szükségjavításának költségét, vagy – az Allianz Hungária Biztosító Rt. Döntése alapján – intézkedik a hazaszállításról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe. A sérült (gép)jármű az Allianz Hungária Biztosító Rt. Előzetes hozzájárulása nélkül nem hagyható véglegesen külföldön. A (gép)jármű végleges javítására csak Magyarországon kerülhet sor.
Az alap- vagy kiegészítő biztosítások feltételei szerint előírt önrészesedés a végleges javítási költség kifizetésekor kerül levonásra. Ha az alapszerződéshez kötött (gép)jármű-törésbiztosítás alapján történt szükségjavítás és/vagy az esetleges hazaszállítás átszámított, valamint a végleges javítás együttes forintösszege nem éri el a vállalt önrészesedés összegét, úgy a külföldi segítségnyújtás teljes költségét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Biztosító Rt. Részére.
252-es módozatú CASCO szabályzat
I. Gépjármű alap casco biztosítás általános feltételei
Időbeli hatálya
Területi hatálya
Biztosított vagyontárgyak
Biztosítási események
A biztosítással nem fedezett károk, káresemények, kárenyhítési kötelezettség
A biztosító mentesülése
Szerződésviselés, kockázatviselés
Díjfizetés, díjengedmények
A biztosított változásbejelentési kötelezettsége
Biztosítási szolgáltatások, önrészesedés
A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor
A biztosítási szolgáltatás teljesítése
A szerződés módosítása
A szerződés megszűnése
Elévülés
Határidők számítása
A biztosító visszakövetelési joga
Egyéb rendelkezések
I. Gépjármű alap casco biztosítás általános feltételei
Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött alap casco biztosítási szerződés alapján – a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi- és lopáskárt önrészesedés levonásával, forintban téríti meg az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben.
A felek jogviszonyára a jelen szerződési feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és egyéb hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lap tetejére
Időbeli hatály
1. A szerződés határozatlan időtartamra szól; a biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdetének (biztosítási évfordulónak) napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Lap tetejére
Területi hatály
2. a/ A szerződés – a b/ és c/ pontban foglaltak figyelembevétele mellett – Európában, valamint Törökország egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
b/ a szerződés hatálya – Észtország, Lettország és Litvánia kivételével – nem terjed ki a volt Szovjetunió területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
c/ a szerződés a Jugoszláv Köztársaság és Bosznia-Hercegovina területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nem nyújt fedezetet.
Lap tetejére
Biztosított vagyontárgyak
3. A szerződés a belföldi forgalmi rendszámmal ellátott biztosított (gép)jármű széria-kivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen kivitelű alkatrészeire és tartozékaira; továbbá a (gép)jármű rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira (biztonsági övekre, biztonsági gyermekülés(ek)re,
1 db vonókötélre (légfékes jármű kivételével) vagy 1 db vonórúdra, 2 db kerékkitámasztó ékre, valamint az igazoltan beépített riasztó- vagy lopásgátló berendezésre terjed ki; alkatrészek, tartozékok esetében feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésüknek megfelelően – a (gép)járműbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak.
Lap tetejére
Biztosítási események
4. Biztosítási eseménynek minősül
a/ a biztosított (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát (l. a 3. pontot) károsító tűz, villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/mp sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár (a továbbiakban: elemi kár).
A biztosítási szolgáltatásokat illetően elemi kárnak minősül a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a (gép)jármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső eredetű tűznek a (gép)járműre történő átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár;
b/ a biztosított (gép)jármű, alkatrész, vagy tartozék (l. a 3. pontot) ellopása, elrablása; a (gép)jármű önkényes elvétele (az alább említett kivételekkel); valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése (a továbbiakban: lopáskár).
A biztosítási szolgáltatásokat illetően lopáskárnak minősül, ha az elkövető
a megfelelően lezárt, az ajánlaton illetve annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett, a lopás időpontjában is működő riasztó- vagy lopásgátló berendezéssel ellátott (gép)járműbe, illetve a tárolására szolgáló, megfelelően – de legalább biztonsági zárral – lezárt helyiségbe jogtalanul behatolva a (gép)járművet ellopta, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott (gép)jármű jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette; illetve azt elrabolta és az nem, vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);
a teljes (gép)jármű eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait (l. a 3. pontot) ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékra utaló kísérletével okozott kárt a megfelelően lezárt (gép)járműben, alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részleges lopáskár).
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a (gép)jármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is működtethető.
Lap tetejére
A biztosítással nem fedezett károk, kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A) A biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások
5. A casco biztosítás nem terjed ki:
a/ a biztosított (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát (l. a 3. pontot) ért olyan károkra, amelyek
aa/ háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben,
ab/ verseny vagy arra való felkészülés során,
ac/ sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkeztek;
b/ a olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek
ba/ a hatósági engedély nélkül átalakított (gép)járműben ezen átalakítással, vagy
bb/ a (gép)járműnek az alap casco biztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be;
c/ a (gép)járműnek
ca/ attól elkülönítve (pl. garázsban, műhelyben, lakásban) tartott bármely alkatrészére, tartozékára pót-, vagy tartalékalkatrészére;
cb/ a rendeltetésszerű használatához jogszabályban kötelezően előírtak kivételével az olyan alkatrészeit, tartozékait ért elemi vagy lopáskárra, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tartalékként, a (gép)járműben tároltak a káresemény időpontjában;
d/ a hatóságilag engedélyezett (foglalkozásszerű) bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított (gép)jármű teljes lopáskárára, ha az a bérleti szerződés tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.
e/ arra az esetre, ha a (gép)jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye a lopáskor a járműben volt.
B) A biztosított kármegelőzési kárenyhítési kötelezettsége
A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles
* mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.
* az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopásgátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.
* a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha sérülés folytán a gépkocsi jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik. A sérült (gép)jármű üvegezésének javítási költsége a szerződőt (biztosítottat) terheli, ha erre a szerződés egyébként nem nyújt fedezetet.
* a nem megfelelően zárható (gép)jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.
A gépjármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt javítási költségének 50 %-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított gépkocsi bemutatása esetén a biztosító viseli.
Ha a zár sérülése az alap casco biztosítási szerződés értelmében biztosítási eseménynek minősül, a biztosító a szerződés szerinti helyreállítási költségen felül a fentiek szerint szükségessé vált – azzal összefüggésben felmerült – kármegelőzés költségeinek 50 %-át is megtéríti.
Lap tetejére
A biztosító mentesülése
6. Mentesül a biztosító a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
* a biztosított (szerződő) természetes vagy velük együtt élő hozzátartozójuk; illetőleg
* a biztosított jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezetője, illetve vezető beosztású, valamint a (gép)járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja (tagja, megbízottja) jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül különösen az 5. pont B) A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége részben felsoroltak megszegése, valamint a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos megsértése miatt bekövetkező tűz-, illetve robbanáskár, mely a biztosító mentesülésére ad alapot.
Lap tetejére
Szerződéskötés, kockázatviselés
A) Szerződéskötési előírások
7. a/ Casco biztosítási szerződést csak az köthet, aki a (gép)jármű megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött szerződés jogszabályba ütközik, ezért az – létrejöttének időpontjára visszamenőleg – semmis.
A szerződés más természetes vagy jogi személyre nem ruházható át.
b/ A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – legkésőbb az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított tizenötödik nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító e 15 napos – törvényes – határidőn belül nem nyilatkozott az ajánlatra, és a kötvényt csak ezt követően állítja ki.
c/ Ha a biztosító a fenti 15 napos határidőn belül – írásban – visszautasította az ajánlatot, a szerződés nem jön létre, és így szolgáltatási kötelezettsége nem áll be a biztosításra felajánlott (gép)járműben (alkatrészeiben, tartozékaiban) addig bekövetkezett károsodásokra. A biztosító a befizetett – első – díjat (díjrészletet) az ajánlatot elbíráló hálózati szervéhez történt beérkezéstől számított 15 napon belül köteles az ajánlattevőnek visszautalni.
B) A kockázatviselés kezdete
d/ A biztosító kockázatviselése
da/ az azt követő nap 0 órájától megkezdődik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett első éves díjának vagy megállapodás szerinti első díjrészletének (a továbbiakban: első díj) átvételét a biztosító képviselője (megbízottja) nyugtázta;
db/ azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc szerint megjelölt) időpontjától megkezdődik, ha az ajánlaton rögzítették, hogy a biztosító az elsőd íjnak csekken történő befizetésére halasztást adott, illetve azt a biztosító díjlehívási megbízás alapján – jogosult a biztosított (szerződő) folyószámlájáról lehívni;
feltéve bármely esetben, hogy a szerződés utóbb létrejött (l. a fenti b/ pontot).
A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének egyéb más időpontjában is. A kockázatviselés kezdetének időpontját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Lap tetejére
Díjfizetés, díjengedmény
8. a/ A casco biztosítás díj egy biztosítás évre (biztosítási időszakra) vonatkozik, amely – a felek megállapodása szerint – egy összegben vagy félévi, negyedévi, illetve havi részletfizetéssel is (díjfizetési gyakoriság) fizethető. A biztosítás díját – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azokat az eseteket, amikor annak időarányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.
b/ Az évi díjfizetés mellett megállapított díj a biztosítás éves alapdíjának minősül. Ehhez képest a biztosító pótlékkal állapítja meg a biztosítás éves díját, ha a szerződést fél- vagy negyedévenkénti, illetőleg havi díjfizetés vállalásával kötötte meg a biztosított (szerződő).
c/ A biztosításnak a szerződés létrejöttekor esedékes első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő díjesedékesség időpontjáig illeti meg a biztosítót, kivéve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ebben az esetben a következő időszakra járó díjat is meg kell fizetni. A 30 napnál rövidebb időtartamra a biztosító a díjat időarányosan számítja ki, amelyet
ca/ készpénzfizetés esetén (l. a 7. d/da pontot) az ajánlat aláírásakor kell megfizetni;
cb/ díjhalasztás esetén (l. a 7. d/db pontot) – a megküldött csekk(ek) felhasználásával – legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni.
d/ A folytatólagos
* évi (egy összegben fizetett) díjak minden további biztosítási év első napján;
* fél- vagy negyedévi díjrészletek minden további fél-, illetve negyedévének első napján;
* a havi díjrészletek minden hónap első napján esedékesek. Ezen időpontokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
A biztosítási év kezdete:
a biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatkezdet napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
A folytatólagos díjakat (díjrészleteket) az esedékességük időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni.
Lap tetejére
A biztosított változásbejelentési kötelezettsége
9. A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződést kezelő hálózati egységnél a szerződés megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
* a biztosított (szerződő) nevének a tulajdonjog változása nélküli megváltozását,
* a lakhely (telephely) megváltozását,
* a (gép)jármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, felépítményének megváltozását,
* a (gép)jármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),
* jogi személy szerződő (biztosított) egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését,
* a (gép)jármű forgalomból való kivonását,
* a (gép)jármű garanciális cserére történő leadását.
A biztosított (szerződ) 8 napon belül köteles írásban bejelenteni
* az ajtó vagy kormányzár cseréjét,
* az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,
* az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,
* a (gép)jármű használati módjának megváltozását (pl.: bérbeadás),
* ha a (gép)járművet követelés biztosítékául lekötötték,
* a riasztó vagy lopásgátló berendezés cseréjét.
A változásbejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Lap tetejére
Biztosítási szolgáltatások, önrészesedés
A) Szolgáltatások
10. a/ A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott (gép)járművet, alkatrészét vagy tartozékát (l. a 3. pontot) káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.
aa/ A káridőponti érték megállapításának alapjául a biztosított (gép)járműnek a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (a továbbiakban: katalógusérték) szolgál.
Eladási árjegyzés hiányában a biztosított gépkocsi műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus(ok) használt és új értékének aránya alapján kell – figyelemmel az adott típus eltéréseire – a katalógusértéket meghatározni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az értékarányt a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni. A biztosító a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembevételével állapítja meg a biztosított (gép)jármű káridőponti értékét, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át.
A (gép)jármű káridőponti értéke alapján történő térítés csak akkor indokolt, ha
* az ellopott (gép)jármű nem került meg, vagy
* a sérült (gép)jármű helyreállításának várható, és a jelen szerződés szerint térítendő költsége eléri a káridőponti érték 80%-át. Ha a várható költség a 80%-os határ alatt marad, akkor a helyreállítás költségét téríti meg a biztosító.
ab/ Az ellopott vagy javíthatatlan alkatrész, tartozék káridőponti értékén az illetékes vezérképviselet vagy annak hiányában a gyártó által megállapított, a káresemény időpontjában érvényes árának az értékemelkedéssel csökkentett része értendő.
ac/ A biztosító a javítási munkadíjakat a hazai átlagos szinten téríti.
b/ Ha a biztosítást – a c/ pontban felsorolt járművek kivételével – személygépkocsira, autóbuszra vagy camping járműre kötötték, és a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétől) számított hat éven belül következett be, akkor a biztosító
* a sérült akkumulátort, gumiabroncsot, a kopó alkatrészeket, továbbá a kipufogó rendszer elemeit (pl. kipufogó csöveket, dobokat, katalizátort, stb. és ezek felfüggesztő elemeit) az elhasználódásukkal arányos anyagköltség levonásával;
* az elektro-akusztikai berendezéseket és tartozékait (pl. rádió, hangszóró, stb.) káridőponti értékükön;
* a (gép)jármű teljes (külső, vagy külső és belső) fényezésének összköltségét értékemelkedés levonásával;
* a többi alkatrészt, tartozékot pedig – feltéve, hogy azok a káresemény bekövetkezte előtt sértetlenek voltak – értékemelkedés levonása nélkül téríti meg.
c/ Ha a biztosítást foglalkozásszerű személyfuvarozói tevékenységre használt és/vagy bérbeadással hasznosított személygépkocsira, autóbuszra, camping járműre, továbbá - a használat jellegétől függetlenül – terepjáróra vagy bármilyen más (gép)járműfajtára kötötték, és a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétől) számított négy éven belül következett be, akkor a biztosító ugyancsak a b/ pontban részletezettek szerint jár el.
d/ Az első forgalomba helyezéstől számított hat (l. b/ pontot), illetve négy év (l. c/ pontot) eltelte után a biztosító a helyreállításhoz szükségessé vált bármely alkatrész-, illetve tartozékcsere anyagköltségeit is értékemelkedés levonásával téríti meg.
e/ Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
f/ A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, használt alkatrész, stb.) forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a maradványok átvételére nem köteles.
g/ A biztosító megtéríti a sérült (gép)jármű mentéséhez vagy helyreállításához szükséges egyszeri (indokolt) szállítási költséget).
h/ A biztosító szolgáltatás nem terjed ki:
* a (gép)járműben keletkezett értékcsökkenésre,
* a (gép)jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos költségekre,
* a (gép)járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon, stb.),
* a sérült (gép)jármű más járművel történő ideiglenes pótlásának, vagy a gazdaságosan nem javítható, illetve ellopott (gép)jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre,
* a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra,
* a biztosított (gép)jármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
* a gazdaságosan helyre nem állítható vagy ellopott – devizakülföldi személy tulajdonában lévő – (gép)jármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,
* a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.
B) Önrészesedés
i/ Ha a biztosító a (gép)járművet, alkatrészeit, tartozékait ért káresemény kapcsán nyújt szolgáltatást, akkor az előző a-h/ pontokban foglaltak szerint megállapított kárból – káreseményenként – a szerződésben vállalt önrészesedés összegét a biztosított maga viseli.
Lap tetejére
A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága
A) A biztosított kötelezettségei
11. a/ a biztosítási eseményt két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosított lakhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes gépjármű-kárrendezési szervnél. A (gép)járműben keletkezett tűz- és robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál, a lopáskárt pedig a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni.
A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító felhívására a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának az ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben előírt kötelezettségeket nem teljesíti vagy jelentős tényeket, adatokat, körülményeket elhallgat, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
b/ A casco biztosítási kárigény érvényesítésekor a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni:
* a casco biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésről szóló igazolást,
* szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
* elemi, tűz-, illetve robbanáskár esetén a (gép)jármű forgalmi engedélyét, és ha tűz- vagy robbanáskár keletkezett, a tűzrendészeti hatóság határozatát is,
* lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, a nyomozást megszüntető határozatot, a gépjármű forgalmi engedélyét vagy annak a rendőrség által kiállított hiteles másolatát és a rendszámtáblát visszavonó határozatot is,
* minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükséges.
c/ Teljes lopáskár esetén a szerződő (biztosított) a kár bejelentésekor az ajánlaton, illetőleg a változásbejelentőn feltüntetett számú és típusú kulcsot is tartozik a biztosítónak leadni az ajánlaton, illetve az annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett riasztó- vagy lopásgátló berendezés működéséhez szükséges eszközökkel együtt.
d/ a biztosított a kárfelvételig, legkésőbb azonban a bejelentésből számított öt nap elteltéig köteles a sérült (gép)járművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak annyiban változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges; köteles továbbá a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni, és a helyreállítás megkezdése előtt betartani a biztosítónak a kár enyhítése érdekében adott iránymutatásait.
B) A biztosító ellenőrzési jogosultsága
e/ a biztosító jogosult a sérült (gép)járművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni.
f/ A biztosító jogosult a zárak és – az ajánlaton illetve, annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett – riasztó- vagy lopásgátló berendezések működőképességét ellenőrizni.
Lap tetejére
A biztosítási szolgáltatás teljesítése
12. a/ A biztosító – a b-c) pontokban foglaltak kivételével – a kárbejelentés érkezési időpontjától számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b/ Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
c/ A teljes (gép)jármű ellopása esetén, ha az – időközben – nem került meg, a kártérítési összeg legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60-ik napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszűntető határozat már beérkezett a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt e 60-ik naptól kell számítani.
Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.
d/ Ha az ellopott (gép)jármű, alkatrész, tartozék a lopáskár megtérítése vagy előleg folyósítása után megkerült, a biztosított (szerződő) köteles e tényt a biztosítónál 15 napon belül bejelenteni és egyidejűleg közölni, hogy arra igényt tart-e.
Ha a biztosított a megkerült (gép)járműre, alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor a felszólítástól számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a biztosítási szolgáltatás összegét, illetve annak a biztosított vagyontárgyakban – a lopással összefüggésben – keletkezett kár összegével csökkentett részét.
Lap tetejére
A szerződés módosítása
13. a felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fennállása alatt – alapos okból – a biztosított (gép)jármű díjbesorolását, valamint a biztosítás díját, a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal a biztosító módosíthatja.
A szerződés módosításának esetei:
A biztosítás díja módosítható, ha az előző év során a kárráfordítások és a díjbevétel aránya kedvezőtlenül változik meg, továbbá, ha a biztosított (szerződő) vagy a (gép)jármű adataiban olyan változás következett be, mely érinti a biztosítás díját.
A szerződés módosításának módja:
a) A biztosító a fenti módosítás(ok)ról a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal köteles a biztosítottat írásban értesíteni. A biztosítónak egyidejűleg figyelmeztetnie kell a biztosítottat (szerződőt) a b) pontban foglalt következményre. A figyelmeztetés elmaradása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
b) Ha a biztosított a módosítást nem fogadja el, akkor az arról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (l. a 16. pontot!). Ha a biztosított (szerződő) nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.
Lap tetejére
A szerződés megszűnése
A) Díjnemfizetés
14. a/ A biztosítási év kezdetének időpontjától (l. a 8. d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiro) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti első díját nem fizette be a biztosító számlájára.
Díjhalasztás esetén a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.
b/ A folytatólagos biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől (l. a 8.d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerződés és a biztosító kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
c/ A biztosító a szerződés b/ pont szerinti megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat (szerződőt) a folytatólagos díj megfizetésére írásban felszólította. Ha a felszólítás eredménytelen maradt, és a biztosító nem élt a bírósági út igénybevételével, akkor a szerződés és a kockázatviselés az elmulasztott esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével szűnik meg.
d/ az a-c/ pontok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha az első halasztott vagy folytatólagos díj lehívására a biztosított (szerződő) mulasztása következtében előállt folyószámlahiány miatt nem kerülhetett sor.
e/ A szerződésnek a a-c/ pontok szerinti megszűnéséig fennállott kockázatviselésére tekintettel a biztosítót megilleti az időarányos (első, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet.
f/ Ha a fenti respiro időtartama(i) alatt bekövetkezett, de a szerződés a-e/ pontjai szerinti megszűnésének beállta után bejelentett – érdekmúlási oknak minősülő (l. a 15. a/ pontot) – káresemény kapcsán a biztosító szolgáltatást nyújt, akkor jogosult annak összegéből a biztosítási év végéig járó teljes díjhátralékot levonni.
g/ Az e/ pont szerint követelt díj behajtása, illetve az f/ pont szerint nyújtott szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem állítja vissza a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés érvényét.
h/ A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés az elmulasztott esedékes – első vagy folytatólagos – díj (díjrészlet) utólagos megfizetésével sem helyezhető érvénybe. A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos (első, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet kivételével – a szerződést kezelő hálózati egységéhez történt beérkezéstől számított 15 napon belül köteles visszautalni a volt biztosított (szerződő) részére.
i/ A biztosítót a fenti e-f/, illetve h/ pontok szerint megillető időarányos díjrészletek alapja a szerződésben előírt évi díj 1/360-ad része.
B) Érdekmúlás
15. Érdekmúlás címén megszűnik a szerződés:
a/ a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott (gép)jármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;
b/ a (gép)jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás napján (kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerződő) örököse írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést saját nevében fenn kívánja tartani);
c/ azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított (gép)jármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.
Az a/ pont alatti esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.
A b-c/ pont alatti esetekben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj; az azt követő időszakra is kiegyenlített, időarányos díjat – az érdekmúlás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – visszautalja a volt biztosítottnak (szerződőnek).
A biztosítót, illetve a biztosítottat megillető időarányos díjak (díjrészletek) alapját a szerződésben előírt évi díj 1/360-ad része képezi.
C) A biztosítási szerződés felmondása
16. A jelen, határozatlan időtartamú biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja.
A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.
Lap tetejére
Elévülés
17. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év letelte után elévülnek.
Lap tetejére
Határidők számítása
18. A jelen szerződésben napokban megadott határidőkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
Lap tetejére
A biztosító visszakövetelési joga
19. Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (szerződőt) illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az
* a biztosított (szerződő) természetes személynek vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg
* a biztosított jogi személy, továbbá jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet (a továbbiakban: munkáltató) vezetője, illetve vezető beosztású, valamint a (gép)járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja (tagja, megbízottja).
Ha a (gép)járművet a biztosított (szerződő) engedélyével használták vagy tartották birtokban, a biztosító e visszakövetelési jogát
a/ a használóval, bérlővel, továbbá a biztosított munkáltatónak az előző felsorolásban nem szereplő, más alkalmazottjával (tagjával) szemben csak akkor érvényesíti, ha az a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt jogellenesen és szándékosan, vagy a jelen feltételek 6. pontjában megjelölt magatartással súlyosan gondatlanul okozta.
b/ a bekövetkezett káresetekért felelős olyan kívülálló személlyel szemben érvényesíti, akit a (gép)járművel kapcsolatos javítás, karbantartás vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg.
Lap tetejére
Egyéb rendelkezések
A) Kiegészítő biztosítások
20. A jelen (gép)jármű alap casco biztosítási szerződéshez, azzal egyidejűleg vagy hatálya alatt bármikor, - külön díj ellenében –
kiegészítő
* (gép)jármű-törésbiztosítás,
* (gép)jármű-ablaküvegbiztosítás,
* extratartozék-biztosítás és/vagy
* HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás,
* kölcsöngépjármű-biztosítás,
* kizárólag gépjárműre szóló alapszerződéshez – baleset-biztosítás is megköthető.
B) Külön feltételek külföldi utazás esetére
21. A biztosított (gép)járművel történő külföldi utazás előtt be kell szerezni a biztosítótól az alap- és az ahhoz kötött kiegészítő casco biztosítási szerződés(ek) érvényességét tanúsító igazolást, a külföldi tájékoztatót, valamint a külföldi biztosítóintézetek címjegyzékét.
A külföldön bekövetkezett és a biztosító kockázatviselésének körébe tartozó káreseményeket csak akkor kell a címjegyzékben feltüntetett, illetékes külföldi biztosítóintézetnél bejelenteni, ha azok kapcsán segítségnyújtás igénybevétele indokolt.
A (gép)járműnek, alkatrészeinek, tartozékainak (l. a 3. pontot) külön biztosított extratartozékainak ellopását vagy elrablását a külföldi rendőrhatóságnál kell bejelenteni, és az erről szóló igazolást hazaérkezés után a biztosítónak be kell mutatni. Ha az ellopott vagy elrabolt (gép)jármű nem került meg, akkor a káreseményt a hazaérkezést követően haladéktalanul be kell jelenteni a lakhely (telephely) szerint illetékes rendőrhatóságnál is; az erről szóló igazolást ugyancsak be kell mutatni a biztosítónak.
A külföldi biztosítóintézet – a segítségnyújtás keretében – önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált (gép)jármű szükségjavításának költségét, vagy – az Allianz Hungária Biztosító Rt. Döntése alapján – intézkedik a hazaszállításról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe. A sérült (gép)jármű az Allianz Hungária Biztosító Rt. Előzetes hozzájárulása nélkül nem hagyható véglegesen külföldön. A (gép)jármű végleges javítására csak Magyarországon kerülhet sor.
Az alap- vagy kiegészítő biztosítások feltételei szerint előírt önrészesedés a végleges javítási költség kifizetésekor kerül levonásra. Ha az alapszerződéshez kötött (gép)jármű-törésbiztosítás alapján történt szükségjavítás és/vagy az esetleges hazaszállítás átszámított, valamint a végleges javítás együttes forintösszege nem éri el a vállalt önrészesedés összegét, úgy a külföldi segítségnyújtás teljes költségét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Biztosító Rt. Részére.
- Főoldal
- Magunkról
- On-Line kötés
- Állásajánlat
- Biztosítási szótár
-
Szolgáltatásaink
- Kötelező Biztosítás
- Casco Biztosítás
-
Lakásbiztosítás
-
Allianz Hungária Biztosító
Rt.
- Otthonbiztosítás Á.B.F.
- Az épületbiztosítás különös feltételei
- A biztosítási események
- Az ingóságbiztosítás különös feltételei
- 1. számú FÜGGELÉK
- A kiegészítő általános felelősségbiztosítás
- Kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás
- A kiegészítő baleset-biztosítás
- Kiegészítő tetőbeázás-biztosítás
- Otthonbiztosítási szerződés záradékai
- ÁB-AEGON Általános Biztosító
- QBE Atlasz Biztosító
-
Allianz Hungária Biztosító
Rt.
- Utasbiztosítás
- Letölthető dokumentumok
- Ügyfélszolgálat
- Partnereink
- Kapcsolat
XHTML 1.0 | CSS2